Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. november 10 (320. szám) - A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló törvényjavaslat, valamint a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttesáltalános vitájának folytatása és... - A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - GYÁRFÁS ILDIKÓ (MSZP):
2863 Megadom a szót Gyárfás Ildikó képviselő asszonynak. GYÁRFÁS ILDIKÓ (MSZP) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A napirenden lévő törvénymódosító javaslat általános indoklása rámutat azokra a lényeges eleme kre, amelyek a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvényt érintik. Az általános indoklás szerint a korszerűsítés célja, hogy a támogatás eljárási rendje alkalmazkodjon a megváltozott körülményekhez, egyszerű södjön és ellenőrizhetőbbé váljon. A megfogalmazott céllal egyetértek, de hozzáteszem azt, hogy az önkormányzati fejlesztések, beruházások megalapozottabbak legyenek, az adózó állampolgárok pénzét, a közpénzeket hatékonyan, egyértelműen, mindenki számára á tláthatóbbá válóan használják fel az érintett önkormányzatok. A törvény módosításának - az indoklás szerint - további oka, hogy az elmúlt évben elfogadott területfejlesztési törvény alapján megalakultak a megyei területfejlesztési tanácsok, amelyek jelentő s, de nem teljes körű döntési kompetenciát kaptak térségüket illetően. A területfejlesztési törvény, amely elsőként fogalmazta meg a térségi fejlesztés európai uniós normáinak megfelelő elveket, a területfejlesztés térségi eszközeiként a területfejlesztési célelőirányzatot, valamint az önkormányzati infrastruktúra fejlesztését támogató területi kiegyenlítő pénzeszközt jelölte meg elsődlegesen. A törvény azonban számolt azzal, hogy további törvények alapján a megyei döntési kompetenciába tartozó pénzeszközök növekedni fognak, így az integrált, decentralizált területfejlesztési politika fokozatosan érvényre fog jutni. Jelen törvényjavaslat, amely a céltámogatások jelentős hányadának a decentralizálását fogalmazza meg, az első olyan jogszabály, amely e célhoz k apcsolódik. Rendkívül nagy jelentőségű ilyen értelemben a törvényjavaslat, mert egyértelműen igazolja, hogy következetesen és fokozatosan az Európai Unió normáinak teljesítésére törekszünk, egy olyan közösségi tagság feltételeinek igyekszünk megfelelni, am elyen belül rendkívül nagy szerepe van az alapvetően a decentralizáción és a szubszidiaritás elvén alapuló térségi fejlesztésnek. Tisztelt Képviselőtársaim! Mint korábban gyakorló pedagógus örömmel támogatom a 6. § (3) bekezdésében foglaltakat, amelyek els őbbséget adnak az általános iskolai fejlesztéseknek, és csak az ezt követően megmaradt pénzek elosztását irányozza elő különböző százalékos arányokban. A módosítás 9. §a, amely az 1992. évi LXXXIX. törvény 10. §a helyébe lép, illetve annak a (3) bekezdés e továbbra is lehetőséget ad arra, hogy a központi támogatással megvalósuló beruházásokhoz az egyéb állami pénzforrásból és az elkülönített állami pénzalapokból is pályázható támogatás. Az eddigi gyakorlatról kedvezőtlen tapasztalataim vannak, ugyanis előf ordult, hogy az önkormányzati beruházáshoz az Országgyűlés megszavazta a támogatást, az önkormányzat pedig a szükséges saját forrás fedezetét elkülönített pénzalapból tervezte biztosítani. A benyújtott pályázat alapján azonban nem jött össze a saját forrás , ezért a beruházást nem vagy csak később tudta megvalósítani. Véleményem szerint a probléma feloldására a céltámogatás és az elkülönített állami pénzalapok ilyen irányú felhasználása közötti összhangot mielőbb meg kellene teremteni. Tisztelt Ház! Nagyon e gyetértek a módosítás 10. § (3) bekezdésével, amely nem a támogatás évéhez, hanem a támogatási jogosultság kihirdetését követő 12 hónaphoz köti a beruházás megkezdésének az időpontját. Tapasztalataim szerint főleg a nagy értékű, építőipari beruházásoknál n agyon elhúzódik a közbeszerzési eljárás, így nem ritka a novemberi vagy decemberi eredményhirdetés, amikor külső munkákat nem igazán lehet végezni. A törvénymódosítás 13. §ában megfogalmazottakkal nem tudok egyetérteni. Véleményem szerint az Országgyűlésn ek tiszta és egyértelmű viszonyokat kell teremteni arra vonatkozóan, hogy milyen beruházás támogatható címzetten vagy célhoz kötötten. Szerintem még az elvi lehetőségét is ki kell zárni annak, hogy ugyanaz a beruházás két jogcímen is támogatást kapjon.
