Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. november 10 (320. szám) - A Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - KOCSI LÁSZLÓ (MSZP):
2857 több időpontot, mert igen változatosan alakul egyegy önkormányzat területén a munkanélküliek száma. Semmi esetre se vegyük figyelembe a közhasznú munkákat végzőket úgy, mint akik rendszeres munkát végeznek. Úgy gondolom, hogy ennek megvan m inden lehetősége, mert látjuk, hogy a szakminisztériumok támogatják ez irányú kezdeményezésünket. Nem tapasztaljuk, hogy támogatás lenne az irányú módosító indítványunk felől, hogy ne a személyi jövedelemadót fizetők szá ma szerepeljen e normatívában mint meghatározó tényező, hanem az egy főre jutó személyi jövedelemadó, pontosabban ennek az egy főre jutó személyi jövedelemadónak az országos átlagtól való eltérése. Úgy gondolom, hogy ez mind nem egy nagy horderejű változás , de az önkormányzatok közötti igazságosabb pénzelosztást lehetővé teszi. Összességében jó néhány módosító indítványt felölelően ezt kívántam a részletes vitában elmondani. Nem mondtam mindig hozzá, hogy melyik módosító indítványról van szó, de úgy gondolo m, hogy aki a költségvetést végignézte, pontosan tudja, hogy mely indítványokról szóltam, és mely indítványok tartalmazzák ezeket a kérdéseket. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Kocs i László képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt. KOCSI LÁSZLÓ (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Két olyan módosító javaslatra szeretném nagyon röviden felhívni a figyelmüket, amelyet a beadottak közül ebben a helyzetben is nagyon fontosnak tartok megemlíteni. Az egyik egy határátkelőhellyel kapcsolatos. Bár tisztában vagyok azzal, hogy rengeteg határátkelőhely nyitására volna megalapozott igény, és ehhez képest rendkívül kevés az az anya gi forrás, amely a rendelkezésünkre áll, mégis amiről most szólni kívánnék, az - egy tekintetben legalábbis - sajátosan különbözik a többitől. Nevezetesen a beremendi közúti határátkelőhelyről '92ben már született egy kormányhatározat. Tehát közel öt éve érvényes kormányhatározat rendelkezik erről, ugyanakkor a határt nem sikerült megnyitni. Ennek természetesen a költségvetésen és a szándékainkon túlmutató okai is voltak. Azonban ezek az okok jórészt megszűntek. Szeretnék idézni egy felhívásból, melyet elj uttattak hozzám a horvátmagyar határ menti települések, melyet 1997. október 15én egy Kopácson rendezett konferencián fogadtak el. "A jelen lévő horvátmagyar határ menti önkormányzatok képviselői kérik kormányaikat, hogy BeremendBaranjsko Petrovo Selo országhatár megnyitását mielőbb realizálják az 1992ben hozott kormányhatározatoknak megfelelően. A határ megnyitása nagyban elősegítené a horvátországi Baranya reintegrációját, mindkét térség gazdaságának fejlődéséhez közvetlenül hozzájárulna. A határátke lő infrastruktúrája kiépített. Megnyitását a délszláv háború hátráltatta. A politikai rendeződés bekövetkezett, így lehetőség van a határ megnyitására." Tisztelt Képviselőtársaim! Támogatásukkal elhárulhatnának azok az akadályok, amelyek a térség számára m eglehetősen érthetetlen módon gátolták ez eddig a korábbi magyar kormányhatározat, valamint a horvát kormány érvényben lévő döntésének a végrehajtását. Ez idáig a település, tehát Beremend, közel 30 millió forintot költött a műszaki feltételek megteremtésé re, és további térségi tervek mehetnének füstbe, ha tovább halogatnánk a határ megnyitását. Információink szerint a határátkelőhely működési költségeire nincs tervezett és biztos fedezet, ezért nyújtottam be módosító indítványt - mint a térség országgyűlés i képviselője - mindösszesen 30 millió forintról. Úgy ítélem meg, hogy ez az összeg aránytalanul kevés a térség fejlődésének, nemzetiségi törekvéseinknek és a délbaranyai horvátmagyar együttműködés előnyeivel, remélt eredményeivel szemben. (17.50)
