Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. november 10 (320. szám) - Bejelentés a mértéktelen sérülést okozónak vagy megkülönböztetés nélkül hatónak tekinthető egyes hagyományos fegyverek alkalmazásának betiltásáról, illetőleg korlátozásáról szóló egyezmény és a hozzá csatolt jegyzőkönyvek kihirdetéséről rendelkező 198... - A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1996. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. SZOLNOKI ANDREA (SZDSZ):
2850 ellátásokra 5,5 milliárd forintot fizetett ki az Országos Egészségbiztosítási Pénztár. A fogorvosi ellátás '95. évi szűkítésének következtében kialakult feszültségek enyhítésére a kormány a fogorvosi szolgáltatások támogatásának kiterjesztéséről döntött, és a fogorvosi kasszát 2,5 milliárddal megnövelté k, ugyanakkor 1996ban csak 756 millió forintot használtak fel ebből a kasszából a fogászati ellátásra. A mentésbetegszállítási kasszát még 1995ben jelentősen csökkentették, azt feltételezve, hogy a bevezetett lakossági hozzájárulással elegendő lesz az ö sszeg. A térítési díjas konstrukció azonban nem vált be. A mentésbetegszállítási kasszából finanszírozták az Országos Mentőszolgálatot, valamint 47 betegszállítással foglalkozó intézményt és vállalkozást. A betegszállítás és a mentés finanszírozását nem b ontották ketté, ebből állandó finanszírozási feszültségek keletkeztek az Országos Mentőszolgálatnál. A járóbetegszakellátásra 1996ban 30,6 milliárd forintot írtak elő. A kormány szakmapolitikai céljai között szerepelt, hogy a járóbetegszakellátás finans zírozását előnyben kell részesíteni abból a célból, hogy mind kevesebben kerüljenek a drága kórházi ellátóhelyre, és mind többen kapjanak definitív, végleges ellátást a járóbetegszakellátásban. Ez a szakmapolitikai cél csak az óhajok szintjén maradt, és v alójában a finanszírozásban nem mutatta meg hatását. Az 1996os társadalombiztosítási költségvetési törvényben jelenik meg először az a 600 millió forintos előirányzat, amelyet a házi szakápolásra szántunk. Mikor az otthoni ápolási kassza megnyílt, tisztáz atlanok voltak az alapszabályok, nem tudták, ki kerüljön szakápolásra, mik az otthoni ápolás szakmai ismérvei, és ki rendelje el a háziápolást. Az otthoni ápolás bevezetésének szakmapolitikai célja az volt, hogy kórházi ápolást váltson ki, tehát hogy senki ne kerüljön korábban kórházba, aki még otthon is ellátható, és senki ne tartózkodjon kórházban, mint az állapotának megfelelően indokolt volna. Tehát az otthoni szakápolással kapcsolatban megállapítható, hogy a kassza megnyitása megelőzte az otthonápolás működtetésére vonatkozó szabályokat és rendeleteket. Mindezt jól bizonyítja az is, hogy 1996ban a 600 millió forint helyett csak 25 millió forintot fizettek ki a szolgáltatóknak. Az úgynevezett speciális finanszírozású ellátások körébe tartoznak a CT- és az MRvizsgálatok és egyéb nagy értékű diagnosztikai eljárások. Ennek eredeti előirányzata 13,6 milliárd forint volt, ténylegesen 14,5 milliárdot költöttünk ezekre. Továbbra is gondot okoz a CT- és az MRvizsgálatoknál a túlteljesítések és az új befogadáso k finanszírozása, valamint a gépek alkatrészeinek cseréje is. A fekvőbetegellátás eredeti előirányzata 123,4 milliárd volt, végül is a teljesítés 129,8 milliárd lett. A teljesítési adatokból világosan kitűnik, hogy az aktív fekvőbetegellátás kapacitásána k leépítéséből semmilyen megtakarítás nem származott. A '96. évi LXIII. törvény teremtette meg a kapacitásszabályozás törvényi feltételeit. Az intézményekkel megkötött szerződések alapján Magyarországon 83 997re csökkent az ágyak száma, ezen felül a népjó léti miniszter '97 közepéig 1515 normatíva feletti ágy finanszírozását is engedélyezte. Az 1996os társadalombiztosítási költségvetési törvény kockázatkezelő programok támogatására 725 millió forintot különített el. Ez a forrás a pótköltségvetésben 360 mil lió forintra fogyott. A kockázatkezelő kuratórium 3 programon belül 9 témakörre írt ki pályázatot, összesen 2928 pályázat érkezett, amelyből 1198 pozitív elbírálásban részesült. A szükségletkommunikáció körében az úgynevezett települési egészségtervek kapt ak támogatást. A szűrésgondozás keretében az egészségügyi kockázatok valódi kezelésére kaptak támogatást a programok. Az életmódprogramok közül 20 nagyobb értékű támogatást nyert el, és előfordult beruházáscélú támogatás is. Az egészségügyi intézményekben , kórházakban pénzügyi nehézségek már 1995ben is voltak. A '96. évi pótköltségvetés kívánta először kezelni az egészségügyi intézményekben, kórházakban felhalmozódott adósságokat azzal, hogy 4 milliárd forintot bocsátott rendelkezésre erre a célra. Ez a
