Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. november 10 (320. szám) - Bejelentés a mértéktelen sérülést okozónak vagy megkülönböztetés nélkül hatónak tekinthető egyes hagyományos fegyverek alkalmazásának betiltásáról, illetőleg korlátozásáról szóló egyezmény és a hozzá csatolt jegyzőkönyvek kihirdetéséről rendelkező 198... - A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1996. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. SZOLNOKI ANDREA (SZDSZ):
2849 ellátórendszerben reformértékű változás; a másik, hogy 1996ban öt alka lommal változtattuk meg az egészségügyi finanszírozás rendszerét. A gyógyszerkiadások még a pótköltségvetésben is meghatározott 81,9 milliárdos összeget is túllépték 2,3 milliárddal. A különkeretes gyógyszertámogatási rendszert az Állami Számvevőszék megv izsgálta, és súlyos visszásságokat talált. A társadalombiztosítás alapjainak pénzügyi helyzetére mind nagyobb súllyal nehezedik a hatalmasra duzzadt adósságállomány. Ez 1996 végén már 224 milliárd forint volt. Jelenleg sem szabályozott egyértelműen a behaj tási tevékenység fogalomrendszere. Ha a Nyugdíjbiztosítási Alap bevételeinek és kiadásainak teljesülésével foglalkozunk, meg kell állapítani, hogy az 1996. évben a 1995. évi nettó kereseti index 12,5 százalékos nyugdíjemelést tett lehetővé. 1996ban a nyug díjakat kétszer, először januárban 12 százalékkal, majd júliusban 0,5 százalékkal emeltük. Így elmondható, hogy a nyugdíjak reálértéke 1996ban jelentősen romlott. A Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetését az 1996. évi költségvetési törvény 574,2 milliárd f orint bevételi és 590,4 milliárd kiadási főösszeggel 16,2 milliárd forintos hiánnyal hagyta jóvá. A Nyugdíjbiztosítási Alap 24,6 milliárd forintos hiánya egyértelműen a bevételek elmaradása miatt kö vetkezett be, melynek okai a fizetési fegyelem megromlása, valamint a járulékalappal összefüggő alkotmánybírósági döntések voltak. A nyugdíjbiztosítás 1996ban működési költségre 9,8 milliárd forintot fordított, amely az 1995. évi értéket 22 százalékkal ha ladta meg. Jutalmazásra 553 millió forintot használtak fel, mely éves szinten egy főre 127 ezer forintot jelent. Megbízási díjra 50 millió forintot fizettek ki, melyből saját dolgozóhoz 7 millió forint jutott. Az Egészségbiztosítási Alap bevételeinek és ki adásainak teljesülésekor figyelembe kell venni, hogy az 1996os állami költségvetés 12 milliárdnyi hozzájárulást irányzott elő az Egészségbiztosítási Alap költségvetéséhez. Ugyanakkor 1996 januárjától 44 százalékról 42,5 százalékra csökkent a munkáltatókat terhelő járulékfizetési kötelezettség. A betegszabadság 10ről 15 napra nőtt, a táppénz egyharmadát már a munkáltatónak kell fizetni. Ezek a változások alapvetően befolyásolták az Egészségbiztosítási Alap bevételi oldalát. Az eredeti, 1996. évi társadalom biztosítási költségvetésben az Egészségbiztosítási Alap bevétele 489,5 milliárd forint, kiadási oldala 491 milliárd forint volt, a hiány 1,6 milliárd forintban állapították meg. Az 1996 decemberében elfogadott pótköltségvetés a bevételi összeget 476,7 mill iárdban, a kiadási összeget 515,6 milliárdban határozta meg, így a hiány már akkor 38,9 milliárd volt. Jelen zárszámadás szerint az Egészségbiztosítási Alap 1996. évi költségvetésének bevételi oldala 465,5 milliárd forint, kiadási oldala 509 milliárd forin t és így a hiány 43,5 milliárd forint. Tehát 1,6 milliárdról végső soron 43,5 milliárd forint lett az Egészségbiztosítási Alap hiánya. Az okok között kutatva a legnagyobb problémát a járulékbevételek elmaradása okozta, valamint az, hogy a rendkívüli behajt ásból sem származtak bevételek. (16.40) Az Egészségbiztosítási Alap kiadási tételei között a gyógyítómegelőző kassza eredetileg 217,5 milliárd forintot tartalmazott. Mikor ez megállapításra került, akkor még nem volt konkrét döntés az egészségügyi dolgozó k bérfejlesztéséről. Később a kormány és az EDDSZ 27 százalékos bérnövekedést állapított meg, ezért a pótköltségvetés a gyógyítómegelőző kasszát 7,3 milliárd forinttal megemelte - megjegyzem: ez sem volt elég a dolgozók béremelésére. E kasszán belül a ház iorvosi ellátás finanszírozására 22,4 milliárd forintot fordítottak. Eredetileg az újonnan induló körzetek díjazására szánt 180 millióból csak 155 milliót használtak fel, ami számomra azért is érthetetlen, hiszen a kormány egészségpolitikai céljai között s zerepel a háziorvosi praxisok számának növelése. Ezek szerint az 1996. évben még a rendelkezésre álló összeget sem használta fel az Országos Egészségbiztosítási Pénztár az új körzetek díjazására. A fogászati
