Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. november 10 (320. szám) - Bejelentés a mértéktelen sérülést okozónak vagy megkülönböztetés nélkül hatónak tekinthető egyes hagyományos fegyverek alkalmazásának betiltásáról, illetőleg korlátozásáról szóló egyezmény és a hozzá csatolt jegyzőkönyvek kihirdetéséről rendelkező 198... - A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1996. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
2843 A kormány előterjesztésében benyújtott, önök előtt lévő zárszámadási törvényjavaslat 213 millió forinttal kevesebb hiányt mutat, mint az alapok által elkészített, amelyet a törvényjavaslat függeléke tartalmaz. Az Állami Számvevősz ék jelentésének a zárszámadás ellenőrzése alapján megfogalmazott megállapításai további módosítási igényeket is tartalmaznak, amelyek az évközi pénzügyi folyamatok és a beszámoló tényleges adatainak az egyezőségi követelményét erősítik. Ezeknek az észrevét eleknek a többsége az önkormányzatok, az érintett tárcák, valamint az Állami Számvevőszék szakértőinek együttes munkája révén módosító indítványokkal a későbbiekben átvezetésre kerülhet. Tisztelt Ház! A társadalombiztosítási alapok '96. évi költségvetésére vonatkozó törvényjavaslatot, amelyet a biztosítási önkormányzatok készítettek el, 1995ben időben benyújtotta a kormány az Országgyűlésnek. A tárgyalásra időhiány miatt nem kerülhetett sor, ezért átmeneti törvény biztosította az alapok működését a társada lombiztosítási alapok költségvetésének '96. március 18ai elfogadásáig. Az alrendszer feszültségekkel terhelt állapotát bizonyítja az a tény, hogy az elfogadott költségvetés és a végrehajtását megalapozó intézkedési csomagok között a kellő összhangot nem s ikerült megteremteni, így jó néhány területen a szükséges jogszabályok csak az év közepén születtek meg. Az Országgyűlés kötelezte a kormányt, hogy az alapok költségvetésének végrehajtását kísérje fokozott figyelemmel, és szükség esetén kezdeményezze pótkö ltségvetés Országgyűlés elé terjesztését. A kormány a költségvetés végrehajtását többször értékelte, és a mutatkozó egyensúlytalanság miatt szükségesnek tartotta mindkét alap tekintetében pótköltségvetési javaslat benyújtását. Akkor úgy tűnt, hogy az alren dszer hiánya a 60 milliárd forintot is meghaladhatja. Év közben világossá vált, hogy a rendszeres járulékbevételek annak ellenére elmaradtak a tervezettől, hogy az előirányzatokat a bérkiáramlás meghaladta. A keresettömegnövekedés jelentős mértékben nagyo bb lett a tervezett 14,7 százaléknál. Ugyanakkor nem javult az előirányzatnak megfelelően a járulékbeszedés hatékonysága, a tervezethez képest elmaradt a bevétel a munkáltatói táppénzhozzájárulásnál és a behajtási előirányzatnál is. Megjegyzem, a társadal ombiztosítási alrendszer hiánya miatt a kormány a központi költségvetés területén kiadásszűkítő intézkedésekkel élt, és elkerülhetetlen volt a pótköltségvetésben az önkormányzati vagyon egy részének a bevonása is az ellátások finanszírozásába. Ez utóbbi kö telezettségnek az önkormányzatok viszont csak részben tettek eleget. A tényleges teljesítést vizsgálva a bevételi oldal elmaradása 13, 9 milliárd forint volt a módosított és 34,7 milliárd forint az eredeti előirányzathoz képest. A kiadási oldalon az eltéré s a módosított előirányzathoz viszonyítva 5,9 milliárd forint megtakarítás, az eredetihez viszonyítva viszont 15,7 milliárd forintos túllépés volt. Így a hiány összességében 8 milliárd forinttal lett nagyobb a pótköltségvetésben előirányzottnál. A kiadási oldalon a nyugellátások emelése a törvényben előírtak szerint valósult meg. A kormány átvállalta a 17 ezer forint alatti ellátással rendelkezők egyszeri, 3000 forintos nyugdíjkiegészítését, aminek a hatása így nem jelentkezett az alap költségvetésében. A Nyugdíjbiztosítási Alap 24,6 milliárd forintos hiánya egyértelműen a bevételek elmaradása miatt következett be. (16.10) Az Egészségbiztosítási Alap pótköltségvetés által előirányzott hiánya 38,9 milliárd volt, azonban a tényleges hiány 4,6 milliárd forintt al még ennél is több lett. A túlteljesülést az évek óta problémás előirányzatok okozzák: járulékbevétel, továbbá vagyonértékesítésbehajtás elmaradása, illetve gyógyszer, gyógyászatisegédeszközelőirányzat túllépése. A gyógyítómegelőző egészségügyi ellát ások előirányzata biztosította a megemelt bérek kifizetését. Szeretnék emlékeztetni, hogy 1996ban került sor a kapacitás szabályozásáról szóló 1996. évi LXIII. törvény végrehajtására és a gazdálkodási nehézségekkel küszködő kórházak '96. évi adósságállomá nyának részleges rendezésére visszatérítendő működési célú előleg formájában, 4 milliárd forint összegű célelőirányzat biztosításával. Szabályszerűségi szempontból ezen intézkedések lebonyolítása megfelelő volt.
