Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. november 4 (319. szám) - A fogyasztóvédelemről szóló törvényjavaslat és a Magyar Köztársaság polgári törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. AVARKESZI DEZSŐ igazságügy-minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
2713 A Ptk. 1977. évi reformját megelőzően a szabványszerződésekkel kapcsolatos jogi problémákat a bírói gyakorlat, elsősorban az értelmez és, a hagyományos érvénytelenség eszközével, vagy némely esetben az általános jogelvek segítségével oldotta meg. Ezek az úgynevezett rejtett technikák azonban nem formálódtak önálló rendszerré, alkalmazásuk meglehetősen esetleges volt. A Ptk. hatályos 209. §a volt az első lépés az általános szerződési feltételek jogi szabályozásában. A Ptk. 1977. évi módosítása új jogintézményt vezetett be: az indokolatlan egyoldalú előnyt biztosító általános szerződési feltétel, illetve az ilyen kikötést tartalmazó szerző dés megtámadásának a lehetőségét. A szabályozás kétségtelen érdeme volt az általános szerződési feltételek egyedi jogvitától független, absztrakt kontrolljának bevezetése. Ugyanakkor a 209. § az általános szerződési feltételekkel kapcsolatosan kizárólag a tartalmi kontroll kérdéskörét szabályozta az új, érvénytelenségi jogalap bevezetésével. A 209. § további hiányossága, egyebek mellett, hogy ahhoz kapcsolódóan nem került sor az új fogalmak, vagyis az általános szerződési feltétel és az indokolatlan egyolda lú előny fogalmának meghatározására. Tanulsággal szolgál a Ptk. 209. §ának szabályozási hatékonyságáról a bírósági gyakorlat vizsgálata. Tekintettel a fogyasztók perindítási hajlandóságának csekély mértékére, a hatályos szabályozás alapján többnyire gazdá lkodó szervezetek egymás közötti perei fordultak elő. Kirívóan csekély per indult közérdekű keresetre a magyar bíróságok előtt, ami felveti többek között azt a kérdést, hogy vajon megfelelően sikerülte meghatározni a közérdekű kereset alapján eljárás indí tására jogosultak körét. Ezen személyi kör felülvizsgálata az 1977 óta történt szervezeti változásokra is figyelemmel szükséges. A jelenlegi szabályozás korszerűsítése során mindazonáltal figyelemmel voltunk a magyar jogi hagyományokra is. (Az elnöki széke t dr. Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke foglalja el.) Tisztelt Képviselőtársaim! A jelenlegi törvényjavaslat továbbfejleszti az általános szerződési feltételekkel kapcsolatos szabályozást. Az általános szerződési feltétellel való szerződéskötés, illetve a szerződés létrejötte kérdéskörében a javaslat előírja annak lehetővé tételét, hogy az általános szerződési feltétel tartalmát a másik fél ténylegesen megismerhesse, továbbá az ilyen feltétel kifejezett vagy ráutaló magatartással való elfogadását, tehát a felek közötti konszenzus tényleges létrejöttét. A fogyasztók számára kedvező az az új értelmezési szabály, amely szerint, ha a gazdálkodó szervezet és a fogyasztó közötti szerződés tartalma az általános értelmezési szabályok alkalmazásával nem állapítható meg egyértelműen, a fogyasztó számára kedvezőbb értelmezést kell elfogadni. Az "in dubio contra proferentem" elve tehát a gyengébb fél, a fogyasztó védelmét szolgálja a szerződések értelmezése során, a többértelműség kockázatát a fogyasztóval szerződő fél nek kell viselnie. Ez a szabály nemcsak az általános szerződési feltételekkel kötött szerződés értelmezésére vonatkozik, hanem minden fogyasztói szerződésre, ha annak tartalma kétséges. A törvényjavaslat korszerűsíti a szerződés tartalmának bírósági ellenő rzésére és felülvizsgálatára vonatkozó szabályozást. Az általános szerződési feltétel egyedi kontrollja biztosított mindenki számára, így ha az általános szerződési feltétel tisztességtelen, a kikötést a sérelmet szenvedő fél megtámadhatja. A javaslat tová bbra is biztosítja a sérelmes kikötések absztrakt kontrollját; közérdekű keresettel külön meghatározott szervezetek jogosultak a sérelmes kikötés bíróság előtti megtámadására. Ez utóbbi esetben azonban csak a gazdálkodó szervezet által használt tisztességt elen általános szerződési feltétel támadható meg közérdekű keresettel. Ennek oka, hogy tipikusan a gazdálkodó szervezetek egymás közötti, illetve a fogyasztókkal való tömeges és többnyire erőegyensúlyhiányt tükröző szerződéses viszonyában lehet valódi sze repe a sérelmes kikötés absztrakt kontrolljának. A Ptk. hatályos szabályai szerint indokolatlan egyoldalú előny számít érvénytelenségi oknak. A törvényjavaslat e kategória helyett a tisztességtelenség kategóriájában határozza meg a megtámadási jogalapot, ö sszhangban a vonatkozó európai közösségi irányelvvel. A szerződési feltétel
