Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. november 4 (319. szám) - A fogyasztóvédelemről szóló törvényjavaslat és a Magyar Köztársaság polgári törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. AVARKESZI DEZSŐ igazságügy-minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
2712 külföldi jogfejlesztési eredményekre is. A Ptk. módosításáról szóló törvényjavaslat így összefüggésben áll a fogyasztóvédelemről szóló törvényjavaslattal, mindazonáltal e két javaslat szabályozása egymástó l függetlenül is érvényesül. A javaslat ugyanakkor nemcsak fogyasztóvédelmi célokat szolgál, hanem a gazdálkodó szervezetek viszonyában is újraszabályozza az általános szerződési feltételeket. A jelenlegi szabályozás korszerűsítése, a fogyasztók hatékonyab b védelme és e tárgykörben jogharmonizációs kötelezettségünk teljesítése: ezek azok a fő célok, amelyek teljesülése érdekében a törvényjavaslat született. (10.40) Tisztelt Ház! Az általános szerződési feltételek szerint megkötött szerződések aránya a magya r gazdaság szerződési rendszerében is meghatározó. Az úgynevezett szabványszerződések kötése egyaránt gyakori a gazdálkodó szervezetek egymás közötti és a fogyasztókkal való viszonyában. A sztenderdizált szerződések megjelenése és gyakori alkalmazása több szempontból is megrendítette a szerződési jog hagyományos elveit, problémákat okozott az elméletben és a gyakorlatban egyaránt. A szabványszerződés a gépesített tömegtermelésre alapuló gazdasági viszonyokban tipikus szerződéskötési forma. Elterjedése mögöt t két, egymásba kapcsolódó folyamat húzódik meg: egyfelől a szerződés feltételeinek sztenderdizálása, másfelől a vagyoni forgalom alanyai közötti klasszikus erőegyensúly megszűnése. Ezek a folyamatok a jogi szabályozást kettős feladattal szembesítik. Egyré szt az alku mechanizmusát, a kölcsönös szerződési tárgyalásokat kifejező, a konszenzusra alapított hagyományos szerződéskötési szabályokat kell felülvizsgálni. Másrészt a szerződő felek erőegyensúlyát tükröző diszpozitív szabályozás mellett, illetve helyet t olyan modellt kell kialakítani, amely eleve számol a szerződő felek között a piaci helyzetben és a szakismeretben fennálló jelentős különbségekkel, a pozíciók egyenlőtlenségével, és alkalmas a tisztességtelen általános szerződési tételek kiküszöbölésére. A szerződések hagyományos, a szerződési szabadságra és a felek egyenlőségére épített szabályozása nem alkalmas a szabványszerződések sajátosságainak kifejezésére, ezért a szerződés sztenderdizált modelljét mindenekelőtt ezen szerződések létrejötte és érte lmezése, továbbá tartalmi felülvizsgálata tárgykörében új szemlélettel kell szabályozni. A kartell és a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalmát kimondó versenyjogi szabályozás mellett szükséges - a fogyasztóvédelmi szemléletű jogalkotással is össze függésben - a polgári jog modernizálása is, a gyengébb fél védelme érdekében. Általános szerződési feltételeknek avagy szabványszerződéseknek, sztenderdizált szerződési feltételeknek nevezik azokat a feltételeket, amelyeket az egyik fél egyoldalúan, általá nosan és személytelenül határoz meg azzal a céllal, hogy azokat minden lehetséges szerződő partnerével szemben alkalmazza, anélkül, hogy módot adna a feltételek megvitatására, módosítására. Ilyen feltételeket használnak a vállalkozások egymás között és a f ogyasztókkal szemben. Az általános szerződési feltételek alkalmazása a másik félre hátrányos szerződést különösen akkor eredményezhet, ha a felek gazdaságilag nem egyenrangúak. Többnyire ez utóbbi esetben beszélnek úgynevezett adhéziós szerződésről. Tiszte lt Hölgyeim és Uraim! A magyar jogban az 1977. évi IV. törvénnyel végrehajtott módosítás eredményeként a Ptk. 209. §a rendelkezik az általános szerződési feltételekről, illetve azok megtámadásáról. Az általános szerződési feltételek szerződés részévé válá sával, értelmezésével és az úgynevezett blanketták csatájával kapcsolatban a GK 37. számú állásfoglalása tartalmaz még alapvető szempontokat. A versenyjog körében pedig a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LV II. törvény foglal magában egyes, az egyenlőtlen helyzet visszaélésszerű, tisztességtelen kihasználása elleni szabályokat.
