Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. november 4 (319. szám) - A gazdasági kamarákról szóló 1994. évi XVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP):
2707 Megadom a szót Torgyán J ózsef képviselő úrnak, Független Kisgazdapárt őt követi Göndör István, Magyar Szocialista Párt. DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A gazdasági kamarákról szóló 1994. évi XVI. törvény módosításáról, valamint az egyéni vállalkozásokról szóló 1990. évi V. törvény módosításáról szóló kormányzati előterjesztések rendkívül fontos előterjesztések, hiszen a gazdasági kamarák működését, finanszírozását évek óta olyan folyamatos és kemény kritika éri, amely önmagában is s zükségessé tette ezeknek a módosításoknak a beterjesztését. A jelen előterjesztéseket megelőzően azonban a kormány ezeket a fontos törvénymódosításokat újólag úgy terjesztette elő, hogy súlyosan vétett az alkotmányos rendünk ellen, ugyanis az 1987. évi XI. , tehát a jogalkotásról szóló törvény rendelkezéseinek semmibevételével ismételten nem végezte el a szükséges hatásvizsgálatokat, és nemcsak hogy nem végezte el a hatásvizsgálatokat, amelyek nélkül be sem terjeszthette volna a módosításokat, hanem nem is k orrigálta azokat az alapvető hibákat, amelyek mindenképpen szükségesek lettek volna ahhoz, hogy működőképes kamarák jöjjenek létre. Annak érdekében, hogy világos legyen, hogy a Független Kisgazdapárt milyen fő hibacsoportok köré csoportosítja a nézeteit, l egyen szabad a törvény egynémely olyan hibáját felemlítenem, melynek jelentős korrigálása nélkül a gazdasági kamarákról szóló törvény a Független Kisgazdapárt számára elfogadhatatlan. Így mindenekelőtt kifogásoljuk, és az egész konstrukció alapvető hibáján ak tartjuk, hogy kötelezővé tette a kamarai tagságot. A kötelező kamarai tagságot illetően pedig nyomban fel szeretném hívni a Független Kisgazdapárt nevében az érintettek és a közvélemény figyelmét is arra, hogy e konstrukció gátjává válik a jó kamarai mű ködés lehetősége megteremtésének hiszen önmagában a kötelező tagság egyrészt azt a következményt vonja maga után, amelyet rögtön második hibaként fogok említeni, mégpedig ugyancsak szarvas és korrigálandó hibaként, hogy olyan sarc jellegű tagdíjelőírásokho z vezet, amelyek ugyancsak gátjaivá válnak a kamarai működésnek. A kamarákat illetően látni kell, hogy az önkéntesség úgy a tagság, mint a tagdíj fizetése tekintetében egy minőségi javulást hozhatna az egész kamarai rendszerben. Úgy gondolom, hogy ezt az a tény sem feledteti el, hogy a kamaráknak vannak olyan feladataik, amelyekkel önmaguk létét igyekeznek megindokolni, nevezetesen, hogy az adó- és a tbszámokat megszerzik az ügyfeleik, tehát a kamarai tagok részére, és ezzel megkímélik a tagságot olyan utá najárástól, amely kétség kívül kedvezőtlen. De én úgy gondolom, hogy a kamarának sokkal több feladata kell legyen, majd rá fogok mutatni ezek közül azokra a feladatokra, amelyeket a Kisgazdapárt mindenképpen kiemelne. További rendkívül kedvezőtlen tényező az egész kamarai törvényt illetően az a tény, hogy nincs érdekvédelem, illetve, ha nagyon udvariasan akarnék fogalmazni, akkor azt is mondhatnám, hogy nincs megfelelő érdekvédelem. Hogy ez mennyire így van, és milyen károkat okoz ez az egész kamarai rendsz ernek, legyen szabad ebben a körben is néhány hivatkozással alátámasztani az álláspontunkat. Így felhívnám a figyelmet arra, hogy az érdekvédelem nem lépett fel kellő hatékonysággal a minimáladó eltörlése ellen, holott álláspontom szerint a minimáladó eltö rlése önmagában diszkriminatív, mert bizonyos kedvezőtlen adatokat nem vesz figyelembe. Nem veszi tekintetbe azt, hogy vannak a vállalkozók körében is olyanok, akiket mindenképpen a nullszázalékos vagy ahhoz közel eső adóban kellene részesíteni. De legaláb b ilyen hibaként ítéli meg a Független Kisgazdapárt, hogy az érdekvédelem nem igyekezett megértetni a társadalommal és a kormánnyal, hogy a jövedelem nagysága nem attól függ, hogy valaki vállalkozóe vagy pedig alkalmazott. Ez egy alapvetően téves megközel ítése az egész kamarai rendszernek. Az esetleges jövedelemeltitkolás lehetősége nem eleve nagyobb a vállalkozóknál, de ezt az érdekvédelem ugyancsak meg sem
