Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. november 4 (319. szám) - A gazdasági kamarákról szóló 1994. évi XVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Áder János):
2706 helyes dolog volt, de ugyanakkor föl kell vetni azt a kérdést is, hogy lehetséges, hogy egy kics it elkapkodott volt ez a törvény mert az élet bebizonyította azt, hogy az a módszer, hogy egyes kamarákat diszkriminálunk - és ez a törvény diszkriminálta az Agrárkamarát, mert az Agrárkamarának csak egy horizontális, csak a termelőket tömörítő szervezést tett lehetővé, ugyanakkor a másik két kamaránál vertikális szerveződést tett lehetővé kötelező tagsággal egybekötve , nem megfelelő. Nagyon fontos érv ebből a szempontból is ez a törvénymódosítás, mert lehetővé teszi azt, hogy a vertikalitás az agráriumba n, az agrárkamaránál is létrejöjjön, tehát az agrárkamarának azok is tagjai lehetnek, akik nemcsak alapanyagtermelők, hanem feldolgozók, kereskedők, és létrejön - azon túlmenően, hogy köztestület módjára különböző állami közigazgatási feladatokat lát el a kamara - a valódi gazdasági önkormányzatiság, mert hiszen a kamarának azon túlmenően, hogy különböző közigazgatási feladatokat is el kell látnia és államigazgatási feladatokat esetleg megbízás formájában, önkormányoznia kell. Az önkormányzatiság azt jelen ti, hogy különböző érdekeket mintegy érdek- nagybani piacként kell kezelnie, és itt kell megegyeznie, ebben a kamarában azoknak a szereplőknek, akik az adott gazdasági területet képviselik. Nagyon szerencsétlen dolog volt az Agrárkamara részéről az, hogy c sak az alapanyagtermelőknek volt meg az érdekalkupozíciójuk abban a kamarában, míg a termékpálya többi szereplője nem volt jelen ennél az alkunál, és ez bizony nagyon sokszor nagyon kemény hátrányokat jelentett a mezőgazdaság szereplőinek. A törvénynek e gy másik nagyon fontos részét is szeretném kiemelni, nevezetesen a szaktanácsadás kérdését, amely a 9. §ban nyer megfogalmazást. Ez egy nagyon fontos kérdés. Itt szeretném fölhívni a kamarák tisztségviselőinek és tagjainak a figyelmét arra, hogy a szaktan ácsadás nemcsak azt jelenti, hogy a szaktanácsadók nyilvántartását fogjuk vezetni, hanem azt, hogy tevőlegesen részt kell venni abban, hogy a szaktanácsadás igenis jól működjön, a katalizátor szerepét tudja betölteni az oktatás, a kutatás és a gyakorlat kö zött. Ez igenis a kamarának kell hogy a feladata legyen. Lehetne itt különböző nemzetközi példákat felsorolni, mint például a francia példát, ahol a kamara olyan szervezeteket és olyan bemutatótelepeket tart fenn és hoz létre - nyilván megfelelő szponzorál ás után, nem csak kamarai tagdíjból finanszírozva , ahol a termelők megtapasztalhatják, megnézhetik, meggyőződhetnek arról, hogy egy adott termeléshez szükséges eszközök közül melyek azok, amelyek az ő igényeiknek legjobban megfelelnek. Például ez is egy szaktanácsadási forma, de sorolhatnánk sok minden mást. Meg lehet oldani például az amerikai típusú szaktanácsadást is, amely viszont nagyon szoros kapcsolatot hoz létre a termelés és az egyetem, az oktatás és a kutatás között. Még egy nagyon fontos szempo ntra szeretném fölhívni tisztelt képviselőtársaim figyelmét, mégpedig arra, hogy sokkal nagyobb mértékben biztosít lehetőséget arra, hogy a különböző területfejlesztési projektek kidolgozásában és ezeknek a pénzeszközöknek a felhasználásában, odaítélésében a kamaráknak sokkal jelentősebb szerepük legyen. Az agrárkamara szempontjából - mert most csak erről beszélhetek - ez egy rendkívül fontos kérdés, és úgy gondolom, annak a gondolkodásmódnak, hogy igenis az agrárium csak a vidékfejlesztési program keretébe n, csak a vidékfejlesztés komplex kezelésén belül kezelendő, ez egy nagyon komoly előrelépést jelent. (10.10) Még egy szempontot szeretnék kiemelni. A kamaráknak, az agrárkamaráknak is, az egyablakos rendszerben igenis fontos szerepük lesz. Ugyanakkor nagy on lényeges a másik törvénynek, az egyéni vállalkozókról szóló törvénynek az 1. §a, amelyik arról rendelkezik, hogy a mezőgazdasági termelésnél, a mezőgazdasági őstermelésnél nem kell vállalkozóvá válnia a mezőgazdasági termelőknek. Úgy gondolom, hogy ez nagyon sok tévhitet és tévinformációt oszlat szét. Sajnos, az időm letelt. Köszönöm szépen a türelmüket. A következő felszólalási lehetőségemben majd bővebben kifejtem gondolataimat. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (dr. Áder János) :
