Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. november 4 (319. szám) - A gazdasági kamarákról szóló 1994. évi XVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. GOMBOS ANDRÁS (SZDSZ):
2705 előkészítésére. A cégnyilvántartásra, a fogyasztóvédelemre, a minőségellenőrzésre, a versenytörvény betartására szolgáló új jogosítványok - gondolok elsősorban a törvényjavaslat 8. §ában foglaltakra - váratlanul olyan i gényeket is támaszthatnak a kamarákkal szemben, amelyekre dokumentációk, alkalmazásba felvett szakemberek nélkül ma nagyrészt felkészületlenek. Megfontolandó tehát a törvény hatályba léptetésének az időpontját későbbre halasztani. Az év tavaszára javasolt bevezetés ideje korainak tűnik, különösen annak tükrében, hogy a területi kamarák anyagi és helyiségellátottsága messze elmarad az átvett feladatok által meghatározott feltételektől. Szerencsésebb lenne egy őszi, például október 1jei időpontnak megfelelő hatályba léptetés. Addigra a kamarák és a kormányzat tisztázhatják azt, hogy az állam milyen ütemtervben milyen funkciókat kíván a kamarákra átruházni, és cserébe milyen feltételekről gondoskodik. A törvényjavaslattal kapcsolatban felmerült további hiányé rzetünk az, hogy nem javasol szankciókat a kamarai jogosítványok megsértése esetére. Ma a legkülönbözőbb kormányzati szervek - lehet, hogy a 72 százalékos parlamenti többség tudatában - abban a hiszemben hágják át rendszeresen a törvényeket, hogy csak poli tikai felelősségük van, amely a mindennapokban természetesen nem érvényesíthető. A Magyar Agrárkamara például az Országgyűléshez kénytelen fordulni panaszával, mert a kamarai törvény hatályos rendelkezései ellenére kimaradt a földtulajdonlás ügyében előírt egyeztető folyamatból. Itt jegyzem meg, hogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara többször kinyilvánította ellenvéleményét az elsősorban egyéni kisvállalkozók magánügyeit, személyiségi jogait megsértő adóhivatali kérdőívekkel szemben, mindhiába. A kamarák véleményével ennyire ütköző joggyakorlat a polgári demokráciákban elképzelhetetlen lenne, nálunk lassan megszokottá válik. Nem véletlenül csökkent több mint 70 ezerrel a magánkisiparosok és kiskereskedők létszáma csupán az idei naptári évben. Még bőven len ne tere a kisvállalkozói réteg bővülésének, igény is lenne erre a mai foglalkoztatási gondok közepette, de a kormány, úgy tűnik, nem vállalkozásbarát. A túladóztatás, a túlbürokratizált bizonylatigény leblokkolja a vállalkozói réteget, és ennek a növekedés e helyett a visszahúzódást és a csökkenést tapasztaljuk. Tisztelt Országgyűlés! Ma olyan választási kényszer előtt állnak a kamarák, mint az örökváltság kifizetése előtt álló jobbágyok egy társadalmi forrongás időszakában: vagy tetemes összeggel megváltják szabadságjogaikat, vagy pedig mindehhez ingyen hozzájuthatnak egy radikálisabb rendszerváltoztató politika támogatása esetén, de ez természetesen kockázattal jár. Mi úgy gondoljuk, hogy eddig már épp elég váltságdíjat fizettetett a vállalkozókkal a mai ko rmányzat, nem szabad folytatni az eddigi, a kamarákkal szembenálló politizálás gyakorlatát. A Magyar Demokrata Fórum további kormányzati intézkedéseket tart szükségesnek a gazdasági kamarák működésének elősegítése érdekében. Köszönöm, hogy meghallgattak. ( Taps az ellenzék padsoraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Soron következik Gombos András képviselő úr, Szabad Demokraták Szövetsége őt követi majd Torgyán József, Független Kisgazdapárt. Megadom a szót Gombos András képviselő úrnak, akinek már csak öt perc ál l rendelkezésére az előzetes megállapodás szerint. DR. GOMBOS ANDRÁS (SZDSZ) : Köszönöm a szót, elnök úr. Államtitkár Asszony! Államtitkár Urak! Tisztelt Ház! Akkor, amikor öt percben próbálom összefoglalni a kamarai törvény és az egyéni vállalkozói törvé ny módosításával kapcsolatos kérdéseket, úgy gondolom, nem szorítkozhatom egy jelentős áttekintésre, csupán egy részfeladatnak, egy résznek néhány kérdését próbálom illusztrálni és fölvetni. Ez a kis rész az Agrárkamara kérdése. Az előbbi felszólalásokban hallottuk azt, hogy 1994ben, a törvény megszületésekor nagy konszenzus volt a Házban, és mindenki akarta ezt a törvényt. Úgy gondolom, ez nagyon dicséretes és
