Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. november 3 (318. szám) - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - SASVÁRI SZILÁRD (Fidesz): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. DARÓCZY ZOLTÁN (MSZP):
2648 Meg kell mondjam, ez a nem szép magyar mondat adja a lényeget. Nevezetesen azt, hogy az eddigi, elfogadott felsőoktatási törvény álla mi és nem állami megkülönböztetését három csoportra osztja: állami, egyházi és magán. És az egyházi felsőoktatási intézményekre vonatkozóan kimondja a törvény, hogy azonos mértékű anyagi támogatásban részesül az államtól ez az intézmény. Innen kezdve a töb bi már csak következmény. Itt ez az alap, és meg kell mondjam, a törvénymódosítási javaslatra azt lehet mondani, hogy néhol következetesen támaszkodik erre mint alapra, és megpróbálja az érvényes felsőoktatási törvényt módosítani; másrészt meg - már nem tu dom, milyen ok miatt - elfelejtkezik róla, és nem viszi végig következetesen azt, hogy ez a fogalom, hogy nem állami felsőoktatási intézmény, lényegében kikerül a törvényből. Mindig meg kell különböztetni ezt a hármas tagozódást. Kérem szépen, ez három hal maz! Nem olyan nagy dolog ezt elképzelni, diszjunktak, s lehet őket kezelni. Nyilvánvalóan az egyházi felsőoktatási intézményekre lehet még további speciális szabályokat megfogalmazni a törvényben, amelyek megkülönböztetik mind az államitól, mind a magán f elsőoktatási intézményektől. Ezek meg is vannak a régi törvényben, bizonyos értelemben nyomokban. Mi az, ami vitát válthat ki ezzel a törvénymódosítással kapcsolatban? Megmondom őszintén, az a törekvése a törvénymódosításnak, hogy a magyar felsőoktatásban tanuló hallgatók jogállását ne különböztessük meg aszerint, hogy milyen felsőoktatási intézménybe jár, ezt helyesnek tartom. Tehát nem szabad a hitélettel vagy a hittudományokkal foglalkozó hallgatók jogállását sem külön szabályozni. Ennek következtében ez be is van fogalmazva a törvényjavaslatba. Az más kérdés, hogy, mondjuk, megint belekever a törvénybe olyan fogalmakat, amelyek egy kormányrendeletben vannak szabályozva, nevezetesen, hogy vannak bölcsészhallgatók, és vannak bölcsésztanárhallgatók - ezek a főiskolára vonatkoznak. Ezek nincsenek benne a törvényben, hiszen ezek a normatív finanszírozásról szóló kormányrendeletnek a részei, amelyek véleményem szerint ugyanúgy módosítandók, mint ahogy, ha módosítjuk a felsőoktatási törvényt, akkor annak van kö vetkezménye az összes kormány- vagy miniszteri rendeletre vonatkozóan is, amelyet a felsőoktatási törvény miatt adtak ki a kormányzati tényezők. Ezért én legszívesebben azt javasolnám, hogy a minimálisra csökkentsük a módosító szöveget, és csak azt tegyük bele a módosításba, ami feltétlenül szükséges, az összes többit bízzuk az életre, illetve a kialakult helyzetre. Egy dologról szeretnék még megemlékezni, mert ez fontos kérdés. Nevezetesen az, hogy ma már - az előző kormányzati ciklus törvényhozása értelmé ben - a magyar egyházak egy része olyan felsőoktatási intézményhálózattal is rendelkezik, ahol világi szakemberek képzése is folyik, és ezekkel kapcsolatban szeretném elmondani, nem vagyok nyugodt minden vonatkozásban; tekintettel arra, hogy ennek a féligmeddig volt állami intézményrendszernek - gondolok itt elsősorban a tanítóképzőkre - nemcsak az volt a feladatuk, hogy tanítóképzés volt, hanem mellette egy gyakorlóiskolai hálózat is szerepelt. A gyakorlóiskolai hálózatról a módosítás nem szól, pedig sok gyerek jár ezekbe a gyakorlóiskolákba. Tehát mindenképpen meg kell oldani a törvénymódosításnál, hogy ezekre is vonatkozik bizonyos értelemben. Ugyanis ez nem mondja ki azt, hogy a felsőoktatási intézményt ugyanúgy finanszírozom, mint az államit, kivéve a gyakorlóiskolát, mert az állami esetben a gyakorlóiskolák részei a felsőoktatási intézményeknek, ahol tanárokat képeznek. Befejezésül, ami hiányzik ebből a módosításból, és talán még lehetséges lenne bizonyos tárgyalásokat folytatni a fenntartó egyházakkal : az teljesen világos ügy, hogy a Szentszékkel kötött szerződésben a magyar felsőoktatási intézmények integrációjáról nem esik szó. Hiszen a magyar történelem úgy hozta, hogy nincsen hagyománya annak, hogy katolikus hittudományi teológiák vagy intézmények állami egyetemek kereteiben működtek volna, Magyarországon nincsen ennek hagyománya. Ugyanakkor viszont a pécsi püspök úr egyik előadására hivatkozva szeretném elmondani, ő úgy fogalmazott, hogy a többi egyház, elsősorban a protestánsok, nemzeti egyházak. A nemzeti
