Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. november 3 (318. szám) - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - IVÁNYI TAMÁS (SZDSZ):
2645 oktatást megcélzó intézmények versenyében? A szabad iskolaválasztás, az esélyegyenlőség elve vajon milyen szinten valósul meg egy ilyen esetben? A magunk részéről mi egy olyan finanszírozási rendszert tudunk elképzelni és támogatni, ahol az egyh áz nem abban érdekelt, hogy a kiegészítő normatíva után kelljen futnia, hanem amelyben az egyház szabadon dönthet arról, hogy a rendelkezésére álló anyagi erőforrásokból milyen intézményt kíván működtetni; oktatásite, és ha igen, akkor hányat, vagy szociá list, vagy esetleg hitéleti feladatok finanszírozását tartjae fontosabbnak. Ehhez természetesen az egyházat olyan anyagi helyzetbe kell hozni, amely egy valós választási lehetőséget kínál számára. A Szabad Demokraták Szövetsége szívesen támogat olyan mego ldást, illetve javasol olyan megoldást, amely részint nagyobb pénzösszegeket kínál az egyházak számára, másrészt egy szabadabb gazdálkodást tesz lehetővé az egyházak számára a rendelkezésükre álló ingó és ingatlan vagyonnal. Folyik vita arról, hogy egyálta lán jóke az egyházi iskolák vagy sem. Nem hiszem, hogy ezt a vitát el kellene döntenünk. Az én tapasztalom az, hogy a meglehetősen megmerevedett, berozsdásodott magyar iskolarendszer megújításában jelentős szerepet játszottak az egyházi iskolák, és játsza nak ma is, új színt hoztak a magyar oktatásba az egyházi iskolák, és az új keret nagyon sok esetben nagyon jó, új tartalommal telt meg. Azt hiszem, hogy nagyon sok jól működő és magas színvonalon oktató egyházi iskolát ismerhetünk. Vannak persze kevésbé si keres próbálkozások is. Az a fontos, hogy minden olyan egyházi iskola létrejöhessen, amelyre egyrészt valós igény van, másrészt a fenntartó egyház biztosítani tudja a működés személyi és anyagi feltételeit. Ha valós igény van egy egyházi iskolára, akkor lé tre kell hozni természetesen akkor is, ha ott korábban nem működött iskola, és ha a szülők, nagyszülők és dédszülők nem jártak ott paticsfalú iskolába, de mindenkit lebeszélnék egy olyan intézmény működtetéséről, amelynek egyetlen indoka, hogy évtizedekkel korábban valamikor létezett. Példaértékű számomra az a - ha jól emlékszem - győri példa, ahol az adott egyház nem akarta mindenáron visszakaparintani a város elit gimnáziumát, hanem helyette inkább az új lakótelepen hozott létre egy valós igényeknek megfe lelő, és egyébként az önkormányzat által helyeselt és támogatott új intézményt mindenki közös örömére. Természetesen rossz példákat is tudnánk citálni, de nem hiszem, hogy itt este tíz óra környékén ezzel kellene untatnunk egymást. Általában véve az egyház i iskolákkal kapcsolatban - ha tehetek egy ilyen megjegyzést - két szélsőséges álláspontot érdemes elkerülni: az erőszakos ellenzést és az erőltetett hajszolását a dolognak. Ha itt már Sasvári képviselőtársam idézte Jézus egyik mondását, akkor hadd utaljak magam is arra, hogy az a Jézus, aki megrótta túlbuzgó tanítványait, mondván nekik, hogy "engedjétek hozzám jönni a gyermekeket", vélhetően hasonlóképpen ellenezte volna azt, ha erőnek erejével cipeltek volna hozzá bárkit is. (21.40) É n biztos vagyok abban, hogy megfelelő rendszerben, finanszírozási struktúrában az önkormányzatok, az egyházak és egyéb iskolafenntartók, és természetesen nem utolsósorban az iskolahasználó gyermekek és szülők képesek olyan megállapodásokra jutni, amelyek e gy valós igényeknek megfelelő, a választás szabadságát biztosító, a gyermekek oktatásátnevelését leginkább biztosító oktatási rendszer létrejöttét eredményezik. Ehhez természetesen mind az önkormányzati, mind az egyéb iskolafenntartók számára biztosítani kell a működés feltételeit. Én azt hiszem, téved az - mintha Sasvári Szilárd képviselőtársam korábbi felszólalásából ilyet éreztem volna ki , aki azt hiszi, a vita abban van, hogy az államnak kelle rendeznie az egyházak anyagi helyzetét. Azt hiszem, abba n mindannyian egyetértünk, hogy természetesen rendeznie kell az államnak az egyházak anyagi helyzetét. Amiben a mi javaslataink általában eltérnek és többet kínálnak más javaslatoknál, nézetem szerint az az, hogy ennek az anyagi rendezésnek egy olyan rends zerben kell megvalósulnia, amely rendszerben felsejlik annak az esélye, hogy hosszú távon elvezet az egyház és az állam valóbani szétválasztásához.
