Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. november 3 (318. szám) - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. SZABÓ ZOLTÁN művelődési és közoktatási minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. OROSZ ISTVÁN (MSZP):
2646 Mi a magunk részéről nem mondhatunk le arról, hogy ezt a szempontot újra és újra felvessük. Köszönöm megtisz telő figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Megköszönöm képviselő úr felszólalását. Megadom a szót Szabó Zoltán művelődési és közoktatási államtitkárnak. DR. SZABÓ ZOLTÁN művelődési és közoktatási minisztériumi államt itkár : Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Ház! Iványi képviselőtársam bevezető szavaihoz igazodva magam is igyekszem az e Házban már számtalanszor elhangzottakat még egyszer elismételni, miszerint: nincs szó az egyházi iskolák másmilyen finanszírozásáról, m int az önkormányzati vagy a magániskolákéról. A költségvetés nem iskolákat finanszíroz, hanem hozzájárul a fenntartó költségeihez: minden fenntartó költségéhez egységesen, a normatíva szerint járul hozzá. Nem is a közoktatási törvény, hanem az egyházak hit életi és közcélú tevékenységének pénzügyi feltételeiről szóló törvényjavaslat az, amelyik teremt egy olyan kiegészítő támogatást, amely pótolja az egyházi fenntartó esetében nem létező jövedelmet, amely az önkormányzatok esetében a személyi jövedelemadó vi sszaosztásából, az alapítványi fenntartó esetében az alapítványi befizetésekből származik, és amelynek birtokában a fenntartó a tényleges költség és a normatíva közötti különbséget ki tudja egyenlíteni. Nem célja a törvényjavaslatnak - és nem volt célja a Szentszékkel kötött megállapodásnak sem - az, hogy az önkormányzatok pusztán anyagi megfontolásokból szakmányban kezdjék átadni az iskolákat különböző egyházi fenntartóknak. Éppen azért építette bele a javaslattevő a közoktatási törvénybe azt a bizonyos pa sszust, amelyik arról intézkedik, hogyan lehet abba a megyei fejlesztési tervbe bekerülni, amely megyei fejlesztési tervben való szereplés után számítják ezt a bizonyos kiegészítő támogatást. Azt mondja, hogy amennyiben az önkormányzat át kívánja adni az i skolát, mert erre igény van, akkor az ezzel járó költségeket ne a költségvetésre hárítsa, hanem maga fizesse; de ne adjon át iskolát az egyházi fenntartónak csak azért, mert ezáltal a költségek egyharmad részétől meg tud szabadulni. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Kétperces reagálásra megadom a szót Orosz István képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt. DR. OROSZ ISTVÁN (MSZP) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Én Iványi Tamás képviselő úr előadásának ahhoz a mon datához szeretnék kapcsolódni, amihez részben Szabó Zoltán államtitkár úr is kapcsolódott. Nagyon sűrűn előkerül ez az érvekben - azért szeretnék erre reagálni , hogy az önkormányzatok abban lesznek érdekeltek a jövőben, hogy lemondjanak iskolájukról, his zen az önkormányzatok nem kapnak teljes támogatást, míg az egyházi iskolák teljes támogatást kapnak. Erre egyébként Szabó Zoltán utalt, és megmagyarázta, hogy ez nem pontosan ezt jelenti. De van még egy akadálya annak, hogy az önkormányzatok abban legyenek érdekeltek, hogy lemondjanak az iskolájukról: az az alkotmánybírósági határozat, amelyre képviselőtársaim korábban már elég sokszor utaltak. De hadd utaljak arra a részére, amely ezt nem teszi lehetővé: azt mondja ez a határozat, hogy az államnak ott is, ahol az eddigi iskola épületét vagy az iskolák nagyobb részét egyházi tulajdonba adják, azok számára, akik nem kívánnak egyházi iskolába járni, tényleges alternatívát kell biztosítani, azzal, hogy semleges iskola látogatását lehetővé teszi; természetesen e zt az önkormányzatnak kell biztosítania. E semleges iskola igénybevétele nem jelenthet a számukra, tehát azok számára, akik semleges iskolába akarnak járni, aránytalan terhet.
