Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. november 3 (318. szám) - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária):
2643 a korábbiaknak megfelelő közoktatási megállapodást kel l kötni, és a kiegészítő támogatást az önkormányzat finanszírozza. Mindez alig egyeztethető össze a Szentszékkel kötött megállapodással, de a T/4924. számú törvényjavaslattal sem. Hiszen nyilvánvaló, hogy az önkormányzatok szűkös anyagi lehetőségeik mellet t menekülni fognak minden olyan kötelezettségtől, ami megterheli őket. A felsőoktatási törvényjavaslat kapcsán tulajdonképpen csak néhány kérdés merül fel. A törvényalkotók, úgy látszik, nem tudnak megszabadulni attól, hogy az egyházak a nem hitéleti képzé st végző felsőoktatási területeken vissza fognak élni lehetőségeikkel, és válogatni fognak a leendő hallgatók között világnézeti meggyőződésük szerint. Ez az aggodalom azért humoros, mert hiszen közel negyven éven át éppen az ellenkezője érvényesült a magy ar felsőoktatásban. Különös módon most, amikor a rendszerváltást követően lassan feledésbe merülnek az agresszív ideológiai elkötelezettségek, nem egészen érthető, hogy miért kell ezt a kérdést törvényben szabályozni. A 67. §okban meghatározott, a művelő dési és közoktatási miniszter törvényességi felügyelete az egyházi és magánfelsőoktatási intézmények felett végső soron annak a jele, hogy valóban egyenrangúnak tekinthetők az intézmények. Helyes az az eljárás, hogy amennyiben a miniszter felügyeleti jogk örében bármilyen szabálysértést észlel, erről haladéktalanul informálja az intézmény fenntartóját is, hiszen, különösen az egyházi intézmények esetében, maguk az egyházak is meg akarnak akadályozni minden visszaélést és jogsértést. A javaslat vége felé azo nban már érvényesültek a jogszabály kidolgozójánál a fáradtság jelei. A 10. § (2) bekezdésében kimaradt a törvény azon megkötése, hogy a miniszter az egyetemi és főiskolai tanárok kinevezésére vonatkozó javaslatát, illetve előterjesztését a köztársasági el nök felé a fenntartóval egyetértésben teszi meg. Az indoklás arra hivatkozik, hogy a vonatkozó törvényi rendelkezés hibás volt, mivel az idevonatkozó törvényi szakaszok kizárólag az állami felsőoktatási intézményekre vonatkoznak. A törvény szövegét vizsgál va azonban egyértelmű, hogy az a nem állami felsőoktatási intézményekről is intézkedik, ezért nem egészen indokolt a változtatás. Hasonló módon visszalépést jelent a 11. §ban az új 114. § (3) bekezdése. A tavaly bevezetett módosítás értelmében a világi sz akismeretekre épülő, de a hitéletben is felhasználható tárgyak akkreditálási folyamatába a MAB az egyház által delegált tagot is bevon, biztosítva ezzel a szükséges információkat. A most benyújtott módosítás szerint "az akkreditálási folyamat során a MAB a z egyház speciális követelményeit figyelembe veszi". Nyilvánvaló, hogy a korábbi változat mindenképpen hatékonyabb volt, hiszen az információk érdemi felhasználása nem csupán a jó szándék kérdése. Némi fogalmazási probléma látszik a 12. § (3) bekezdésében. A hitéleti, illetve a hitélettel összefüggő képzésben részesülő és államilag finanszírozott hallgatók maximális létszámát a Katolikus Egyház esetében a kormány és a Szentszék közötti megállapodás pontosan meghatározta. A törvényjavaslat az egyéb egyházak esetében csak az egyházakkal való megállapodások szerinti felső létszámhatárról beszél. De azt nem tisztázza, hogy a határidők betartása érdekében ezek a megállapodások hogyan jönnek létre. Feltétlenül szükségesnek tartom e kérdés tisztázását a törvényben szabályozni. Az elmondottakat összefoglalva: a Független Kisgazdapárt úgy látja, a fenti apró módosítások után ezek a törvényjavaslatok elfogadásuk esetén jól fogják szolgálni a hazai oktatás ügyét, és a párt elfogadja az ezzel kapcsolatos törvényjavaslato t. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Megköszönöm képviselő úr felszólalását. Szólásra következik Iványi Tamás képviselő úr, a Szabad Demokraták Szövetségétől; őt követi majd Daróczy Zoltán képviselő ú r, a Magyar Szocialista Párttól. Megadom a szót Iványi Tamás képviselő úrnak.