Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. november 3 (318. szám) - Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló törvényjavaslat; a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosításáról szóló törvé... - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - HEGYI GYULA (MSZP):
2627 állam és az individuum között vannak olyan fontos közössé gi formák, intézmények, szervezetek, amelyek működését igen hasznosnak tartjuk. Mi az egyházakat és a szakszervezeteket egyaránt ilyennek gondoljuk, azt hiszem, ebben vagyunk egyedül ebben a parlamentben - mind az egyházak, mind a szakszervezetek jelentősé gét tiszteljük és becsüljük, és nem is szeretnénk őket egymás ellen kijátszani. Mi nem találkoztunk a kormányprogramban olyan gondolattal, hogy ez a kormány bármilyen tekintetben amerikai modellt szeretne megvalósítani. Ebben a vitában érdekes felismeréské nt hallottam Bauer Tamás képviselőtársamtól, hogy az egyházpolitikában mi az amerikai modell megteremtésére törekednénk. Ez számomra új. Lehet, hogy nem értek túlságosan a Szocialista Párt egyházprogramjához, amit egyébként magam írtam; mi soha nem tettünk ígéretet amerikai modell bevezetésére Magyarországon, sem e tekintetben, sem más tekintetben. Érdekes kérdést említett Mészáros István László képviselőtársam, és módosító indítványokban is felmerült ezt a vita: az egyházi iskolákban lehete követelmény az adott valláshoz való tartozás. Ha lehetnek is, adódnak is tévedések, adódnak is bejáratlanságból eredő hibák, ezzel kapcsolatban az egyházaknak egyértelműen az az álláspontjuk, hogy itt világos különbséget kell tenni a hitelvi, a teológiai, hittanári képz és között és a világi képzés között. Ha végignézünk a Nobeldíjasok listáján, akkor láthatjuk, hogy jelentős részük felekezeti gimnáziumban végzett, és más felekezethez tartozó gimnáziumban, mint amely az illető akkori tanulóknak volt még a felekezete. A l egtöbb felekezeti iskolában természetes, hogy nemcsak az adott felekezethez tartozó diákok tanulnak és az adott felekezethez tartozó tanárok oktatnak. E tekintetben nagyon helyes, ha a törvény nem engedi azt, hogy a közpénzekből fenntartott egyházi iskolák ból diszkriminatív módon kizárják a nem az adott valláshoz tartozókat. Ezt azonban az egyházak, felekezetek nem is akarják. Beszéltem a Katolikus Egyház vezetőivel, akik világosan elmondták, hogy a belga, holland modellhez hasonlóan azt a megfogalmazást ta rtják helyesnek, hogy az egyházi iskolába járó diák vagy egyházi iskolában oktató tanár tartsa tiszteletben az intézmény egyházi jellegét. Tehát aki az ateista propaganda terjesztését tartja legfontosabb feladatának, az nyilván nem is jelentkezik egyházi i skolába, értelem szerint, hiszen az összes iskolának néhány százalékát teszik ki csak az egyházi iskolák. Ugyanakkor világnézeti kötődés nem lehet feltétele annak, hogy valaki az egyházi közoktatásban és az egyházi felsőoktatásban részt vegyen, kivéve term észetesen a teológus- és a hittanári képzést. Egészen nyilvánvaló, hogy a hitelveket csak az tudja hirdetni és tanítani, aki azokat vallja és elfogadja. Végül pedig előzetes megjegyzésként - és aztán az szja egy százalékáról szeretnék egy kicsit hosszabban beszélni : elhűlve hallgatom, tisztelt képviselőtársaim, azt az okfejtést, hogy egy nemzetközi szerződés milyen módon mer beleszólni Magyarország költségvetésébe. Nincs annál képtelenebb, mint amikor a nemzetközi megállapodásokon a magyar költségvetéssel kapcsolatban bármiféle megállapodás történik. Halljuk azt, hogy a magyar kormány nagyon helyesen, nagyon méltányosan vállalta, hogy a honvédelmi költségvetés arányát minden évben 0,1 százalékkal növeli. Ez a NATOcsatlakozásunk kapcsán a kormány igen hely es vállalása. Ha belépünk az Európai Unióba, tisztelt képviselőtársaim, akkor azzal a szerződéssel azt is vállaljuk, hogy ha Brüsszelben hoznak egy szabályozást a magyar gabonaállományról, akkor a magyar parlament kötelezően átveszi azokat a brüsszeli megá llapodásokat. (20.10) A nemzetközi szerződéseknek vannak belföldi következményei, és ha azokhoz képest az integrációs reményeink megvalósulnak, ahhoz képest, hogy milyen kötelezettségeket kell majd vállalnunk későbbi nemzetközi szerződésekben, ahhoz képest a Szentszékkel kötött megállapodás igazán nagyonnagyon szerény kötelezettségvállalást jelent. Úgyhogy ha másra nem, arra is jó ez a szerződés, hogy felkészüljünk arra, hogy a nemzetközi integrációban való együttműködés
