Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. november 3 (318. szám) - Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló törvényjavaslat; a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosításáról szóló törvé... - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - HEGYI GYULA (MSZP):
2626 név szerinti fémjelzőjét nem kívánom megemlíteni, nincs a teremben, nagyon jól tetszenek tudni, hogy ki vitte a prímet, ki egyeztetett ezen az ülésen, és ki volt valójában a módosító javaslat értelmi szerzője , ha egyszer az Alko tmánybíróság azt mondja, hogy: édes fiam, ez nem alkotmányos, alkotmányos az, ami a törvényben benne van, és ezt tudomásul veszem, és akkor nem akarom árkonbokron keresztül... A fenébe! - egyszer már elutasították, elutasította az Alkotmánybíróság, de én megpróbálom háromszor, mert én egy olyan délceg vitéz vagyok, hogy harmadszor is nekimegyek a falnak, amit meg is lehetne kerülni vagy át is lehet mászni rajta. Át kell mászni rajta, nem muszáj fejjel nekimenni a falnak, ha egyszer az Alkotmánybíróság már megmondta, hogy ez a fal olyan erős, hogy itt csak a fejet lehet összetörni. (Taps a Fidesz soraiból.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Kétperces hozzászólásra megadom a szót Salamon László képviselő úrnak, Fidesz. DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz) : Egy té nybeli megjegyzéssel továbbfűzném azt, amit Isépy Tamás képviselőtársam elmondott. Az külön problémája ennek a törvényjavaslatbeli passzusnak, hogy ez ráadásul nem is azzal az esettel foglalkozik, amivel az öt évvel ezelőtti vita foglalkozott, tudniillik az a vita kifejezetten arról szólt, hogyha egy adott településen egy adott iskola átadásával van a gond. Ez a javaslat azonban már nem szűkíti le a problémát arra az esetre, amikor egy településen egy iskola van, hanem általában mondja ki azt, hogy ha vala kinek a lelkiismereti szabadságát sérti valamelyik iskola átadása, akkor azt nem lehetne átadni. Ha pedig nem az Alkotmánybíróság szellemében értelmezzük a kérdéseket, akkor gyakorlatilag ad absurdum odavezethetne, hogy bármikor - most én is ahhoz a példáh oz nyúlok vissza, amit itt többen mondtak: a 95:5 arányhoz vagy a 98:2 arányhoz - egykét nem hívő, nem egyházi iskolára igényt tartó érdekére való hivatkozás mindenféle iskola átadását lehetetlenné tenné. Ha ez a szabály bennemarad a törvényben, ad absurd um, az összes iskola átadásának meghiúsítására jogcím lehet, amivel vissza tud élni a mindenkori hatalom. Szeretnék rámutatni arra, hogy itt messze nem arról a problémáról van szó, ami hat évvel ezelőtt - 1991ben tárgyaltuk ezt a kérdést - felmerült, hane m egy egészen más dimenzióról. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Megadom a szót Hegyi Gyula képviselő úrnak, MSZP; őt követi Béki Gabriella képviselő asszony az SZDSZből. HEGYI GYULA (MSZP) : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Há z! Úgy gondolom, hogy ez egy érdekes és tanulságos vita, még akkor is, ha elnök úr türelmét esetleg igénybe vesszük azzal, hogy hosszabb hozzászólásokat is tartunk. Úgy gondolom, hogy akik a jegyzőkönyvet el fogják olvasni, azok hosszú évek múlva is világo s képet kapnak arról, hogy a különböző politikai pártok milyen társadalomban gondolkodtak. Mi, szocialisták úgy gondoljuk - ezt megfogalmaztuk a programunkban is , hogy a vallás megválasztása természetesen mindenkinek a magánügye, senkire nem lehet kénysz eríteni, és az állam ilyen értelemben világnézetileg semleges. Ugyanakkor úgy gondoljuk, hogy az egyházak társadalmi szerepvállalása fontos közügy, olyan közügy, amelyet támogatni kell, különösen, ha többször emlegetett történelmi okok miatt az egyházaknak nincs forrásuk ahhoz, hogy ezeket a tevékenységeket saját zsebükből fedezzék. Az előző vitában - amihez nem lehetett kétpercesben hozzászólni - elhangzott az a megállapítás, hogy az MSZP úgymond klerikális szindikalizmust akar. Hogy ez a négy vagy hét tör vény hogyan jön a szindikalizmushoz, azt nem tudom, mert véletlenül nem szakszervezetekről szól, hanem egyházakról, de ha már elhangzott ez az utalás, akkor hangsúlyozni kell, hogy úgy gondoljuk, az
