Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. november 3 (318. szám) - Joe Walsh, ír mezőgazdasági miniszter és a kíséretében lévő államtitkárok köszöntése - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. SZENT-IVÁNYI ISTVÁN (SZDSZ):
2587 kutatás közfeladat, közpénzekbő l szokták finanszírozni, a fejlesztés egy üzleti tevékenység, amelyet üzleti életben alkalmaznak, amelyet a termelésben alkalmaznak, és amelynek a legnagyobb részét, bizony, piacon, piacorientált vállalatok megrendelésére szokták végezni. Magyarországon ez az összesített arány, amely azt mutatja, hogy milyen drámaian esett vissza a kutatásfejlesztés finanszírozása a nyolcvanas évekhez képest, azt az ilyenkor soha el nem mondott tényt takarja, hogy miközben a tudományos kutatásra fordított összegek nem csök kentek, aközben a fejlesztésre fordított összegek - azok az összegek, amelyeket piaci orientáltságú vállalatok, piaci logika alapján fordítottak a különböző intézeteknél fejlesztések megrendelésére - a gazdasági válsággal összhangban drasztikusan csökkente k. (Zaj, mozgás.) Ez a kettősség az, amely megmutatkozik a tudományos kutatás és fejlesztés finanszírozásának elmúlt évtizedhez képesti visszaesésében, és ez az, amely reményeink szerint most visszájára fog fordulni - tekintettel arra, hogy a gazdaság mind en jel szerint kilábalófélben van a 14 esztendeje tartó hét szűk esztendőből , és a magasabb jövedelmezőség, a magasabb termelékenység mellett több fog jutni arra, hogy a vállalatok az egyébként kiélezett piaci versenyhelyzetben, létszükségletüknek megfel elően több fejlesztést rendeljenek meg. Köszönöm szépen. (Szórványos taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Megkérem képviselőtársaimat, hogy foglalják el helyüket! Tisztelt Országgyűlés! Ugyancsak napirend előtti felszólalásra jelentkezett Sze ntIványi István frakcióvezető úr, SZDSZ. Megadom a szót. DR. SZENTIVÁNYI ISTVÁN (SZDSZ) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Napirend előtti felszólalásomnak nagyon bizakodó címet adtam: "Útban a konszenzus felé." Erre a bizakodásra az jogosított fel, hogy Lezsák Sándor úr, az MDF elnöke, a múlt hét folyamán Brüsszelben megítélésem szerint fontos látogatást tett. Brüsszeli látogatása során Franz Fischler úrral, az EU mezőgazdaságért felelős főbiztosával folytatott megbeszélést, és Fischler úrnak arra a kérdé sére, hogy az MDF szerint Magyarország európai uniós tagsága esetén biztosítjáke a külföldiek földtulajdonszerzését, Lezsák Sándor elnök úr a magyar kormány és a józan magyar politikai erők szándékaival összhangban azt mondta: természetesnek tekinti, hogy az európai uniós csatlakozás után az Unió tagországai különféle szigorú rendelkezések és korlátozások mellett Magyarországon földet szerezhetnek. Tehát üdvözölni szeretném ezt a józan hangot, melyet korábban nem hallottunk sem az MDF politikusaitól, sem m ás politikusoktól. Csupán az a kérdés merül fel, hogy ebben az esetben miért nem úgy szólt a feltett kérdés, amelyre aláírást gyűjtöttek, hogy Magyarország európai uniós csatlakozásáig ne szerezhessenek. Magyarul: miért nem úgy szólt a kérdés, mint a kormá ny kérdése, hiszen ebben egyetérthettünk volna. Ezek szerint közösek a gondolataink, csak idáig az MDF vezetése és az MDF politikusai ezt elrejtették. (Juhász Ferenc: Összekeverték...) Úgy látszik, Brüsszelbe kell elutazni ahhoz, hogy olyasmi hangozzék el, aminek tulajdonképpen Budapesten kellene elhangzania. (Taps az SZDSZ padsoraiból. - Szórványos taps az MSZP padsoraiban.) Engedjék meg, hogy megemlítsem azt, hogy nem ez az egyetlen kérdés, amelyben most hallunk valamit, ami biztató, és amiben egyet tudun k érteni; van más megvilágítandó kérdés is az ellenzék által feltett kérdésben, amelyet kétszázezer polgár aláírt. Sokszor halljuk ellenzéki vezetőktől, hogy ha ezt a kérdést népszavazásra felteszik, s erre igennel válaszolnak a magyar polgárok, akkor az g yakorlatilag a jelenlegi szabályozás érvényben maradását jelenti. Tisztelt képviselőtársaim, ellenzéki képviselőtársaim pontosan tudják, hogy ez így egész egyszerűen nem felel meg a valóságnak! Mindannyian tudják, hogy ebben az esetben a helyzet az, hogy n agyon fontos jogokat - ideértve az öröklés jogát, mely alkotmányosan biztosított jog, ideértve az ajándékozás jogát, ideértve a társaságok tulajdonkezelésére... (Dr. Dávid Ibolya: Ezt az alkotmányügyi bizottság ülésén kellene elmondani! - Zaj a jobb oldalo n.) és a tulajdon feletti
