Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 29 (317. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Áder János): - HEGYI GYULA (MSZP): - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. TROMBITÁS ZOLTÁN (Fidesz):
2562 támogassák a Külügyminisztérium költségvetésének ezen területeit, hiszen azt gondolom, hogy jó befektetésnek minősült az elmúlt három évben is, és bízom benne, hogy ' 98ban is ez így folytatódik. Köszönöm figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Megadom a szót Hegyi Gyula képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt. HEGYI GYULA (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Rövid időm maradt, de azt hiszem, ebben a rövid időben sikerül elmondani azt, hogy a költségvetés valóban megteremti az anyagi feltételét annak, hogy az Apostoli Szentszékkel kötött megállapodást végrehajtsuk, és ennek a megállapodásnak a szellemében más egyházak számára is biz tosítsuk a működésükhöz szükséges forrásokat. Amennyiben megvizsgáljuk a költségvetési kiadásokat összességükben, akkor azt tapasztaljuk, hogy a '97. évi 15,3 milliárd forintról 22,6 milliárd forintra nőtt mindaz az összeg, amelyet igen különböző formában a magyarországi egyházak működésükhöz, intézményeik működéséhez megkapnak. Azt hiszem, ez az igen jelentős, majdnem 40 százalékos növekedés, önmagában megcáfol mindenfajta olyan állítást, amely megfogalmazódott egyesek részéről, hogy ez a kormányzat nem ve szi komolyan a magyarországi egyházak és általában a hívő emberek támogatását. Természetesen tudni kell, hogy ez a támogatás nem kizárólag a hitéleti tevékenység támogatására fordítódik. Ebből fedezik az egyre nagyobb számban az egyházak tulajdonába kerülő iskolák, szociális intézmények, egyéb fontos közcélt szolgáló egyházi intézmények költségeit. Az iskolákban, szociális otthonokban jövőre, ahogy ezt a szentszéki megállapodás rögzíti, a normatív támogatás mellett immár automatikusan megjelenik az a kiegés zítő támogatás, amelyet ugyanúgy megkapnak az egyházi intézmények, mint az önkormányzati és állami intézmények. Jut pénz a műemlékek rekonstrukciójára, azokra a közgyűjteményekre, amelyek egyházi kézben vannak, de természetesen az egész nemzet értékeit őrz ik, az egész nemzet célját szolgálják. Az egyházi alapintézmények működését szolgáló több mint 3 milliárd forintot illetően idén és az elkövetkező néhány évben még a költségvetés szabályozza azt az arányt, hogy a különböző felekezetek között milyen arányba n osztódik el ez a pénz. Amennyiben azonban a személyi jövedelemadó 1 százalékával kapcsolatos törvény bejáratódik, akkor néhány év múlva a hívek maguk dönthetnek arról, hogy a különböző egyházak milyen arányban kapnak támogatást, hiszen olyan arányban fog megoszlani ez a támogatás, amilyen arányban az emberek különböző felekezeteket kedvezményezettként megjelölnek. Azt hiszem, hogy ez a költségvetés egyházi fejezetét illetően nagyon komoly előrelépés részint az összeg növekedése miatt ennél azonban sokkal fontosabb az, hogy olyan új automatizmust jelentet meg, amely a politikai vitáktól, a pártpolitikai egyezkedésektől függetleníti az egyházak és egyházi intézmények működését, és amennyiben az állampolgárok tulajdonképpen maguk is döntenek, dönthetnek arról , hogy a pénzek milyen arányban menjenek el (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) , akkor, azt gondolom, nagyon nagy lépést teszünk ezzel a költségvetéssel az egyházi intézmények terén. Köszönöm figyelmüket. (Taps az MSZP padsora iban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Hozzászólásra jelentkezett Trombitás Zoltán képviselő úr, FideszMagyar Polgári Párt. Megadom a szót. DR. TROMBITÁS ZOLTÁN (Fidesz) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon röviden szeretnék reflekt álni néhány, a költségvetés kapcsán itt elhangzott szocialista véleményre. A magam részéről elég furcsa volt végighallgatni azt a vitát, amely a honvédelmi költségvetés kapcsán elhangzott elsősorban
