Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 29 (317. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. TAKÁCS IMRE (MSZP): - ELNÖK (dr. Áder János): - CSÉPE BÉLA (Fidesz):
2556 nem juthatnak ki az unokáink. Ezért nem arra kell tennünk a hangsúlyt, hogy milyen mértékben tudjuk a bekövetkezett áldozatvállalást semlegesíteni, milyen mértékben tudjuk a jövedelmeket, a szolgáltatások színvonalát köz vetlenül emelni, hanem milyen módon tudunk olyan feltételeket teremteni, hogy az általános helyzet javuljon, és ez arra teremtse meg az alapot, hogy nem ideiglenes intézkedésekkel, nem egy átmeneti időszakra, hanem tartósan és tendenciájában változtassunk a magyar életszínvonal, a magyar szolgáltatásszükséglet kielégítésének helyzetén. Én biztos vagyok benne, hogy ez a költségvetés némi módosítások után egy sikeres év elindítását fogja jelenteni az országban. Ez a költségvetés éppen azért nem választási köl tségvetés, mert nem ezekre a juttatásokra teszi a hangsúlyt, hanem a növekedés stabil alátámasztására teszi a hangsúlyt, és ezt az ország helyzetének javítása szempontjából egy nagy eredménynek tekintem. Köszönöm a figyelmet. (Taps.) ELNÖK (dr. Áder János) : Kétperces hozzászólásra jelentkezett Takács Imre képviselő úr, Magyar Szocialista Párt. Megadom a szót. DR. TAKÁCS IMRE (MSZP) : Köszönöm, elnök úr. Képviselőtársaim! A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem 1995től egészen mostanáig, októberig vizsgált a a magyar gazdaság nemzetközi versenyképességének helyzetét, és ezzel kapcsolatban nagyon fontos megállapításokat tett, Tardos Márton képviselőtársammal összhangban. A versenyképesség valóban nagyon sok előnnyel jár, de a legfontosabb előnye talán az, hog y az erőforrások jobb allokációjához, elhelyezéséhez hozzájárul, ezáltal a termelés hatékonyságát is növeli, a termelés hatékonyságának növelésén keresztül pedig a társadalmi jólét fokozható. Nem értettem Kulin képviselőtársamnak azt a beállítását, amely s zerint szembeállítja a társadalmi folyamatokat a gazdasági folyamatokkal. Nyilvánvaló, hogy a társadalmi folyamatokon csak akkor lehet sokat javítani, ha a gazdasági és - ahogy ő mondta - pénzügyi folyamatok is lényegesen változnak. Ezt a kettőt teljesen k éptelenség egymástól elválasztani. Csépe Béla képviselőtársam szó szerint ezt mondta, hogy a gazdaságpolitika beszorítottsága a jellemző. A gazdaságpolitika beszorítottsága '94ben következett be, amikor - én ezt a Házban egyszer már elmondtam - a fizetési mérleg hiánya 4 milliárd dollárra nőtt, ugyanakkor '92ben csak 0,3 milliárd dollár volt. Ha ebből a negatív egyensúlytalanságból mi egy olyan növekedést akarunk elérni, mint ahogy egyes ellenzéki képviselőtársaim mondják, akkor még nagyobb egyensúlytalan ság következik be, és annak beláthatatlan következményei lennének hosszú távon a magyar nemzetgazdaságra nézve. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (dr. Áder János) : Ugyancsak kétperces hozzászólásra kért lehetőséget Csépe Béla képviselő úr, FideszMagyar Polgá ri Párt. Megadom a szót. CSÉPE BÉLA (Fidesz) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Csak két rövid megjegyzést szeretnék tenni. Én a költségvetés beszorítottságáról beszéltem, nyilván a gazdaságpolitika összefüggésében, tehát arról, hogy jelenleg egy olyan beszorított h elyzetben vannak az ellenzéki képviselők, de a kormánypárti képviselők is, hogy igazán nem tudnak áttörni ezen a helyzeten, és nem tudják a megfelelő forrásokat biztosítani. Ezzel kapcsolatban még azt szeretném megjegyezni, hogy ez a beszorítottság, a gazd aságnak ez a helyzete, ez a tragikus helyzete, amiben vergődünk, és amihez a reményt mi is hozzákapcsoljuk, igazából a '80as évek végére alakult ki. Én mindig hangsúlyozom, hogy nem szabad úgy korszakolni itt az eltelt időszakot, hogy '90től '94ig törté nt valami - történt is , de onnan kezdődött valamiféle új korszak, hanem az előző negyven év következtében kialakult, a KGST összeomlásával
