Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 29 (317. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DEMETER ERVIN (MDF):
2506 mutat, hasonló ebből a szempontból a költségvetés szerkezete i dén is, tavaly is és tavalyelőtt is. Nevezetesen az, hogy a hosszú távú jövőépítési feladatokkal igen kevéssé foglalkozik a kormány, mostohán bánik vele, inkább egy jövőfelélési tendencia tapasztalható a költségvetésből. Elhanyagol olyan hosszú távú fontos célokat, mint az oktatási intézményrendszer, mint a gyermekek és a családok helyzete, mint a kutatásfejlesztés, mint az európai uniós csatlakozás költségei és feladatai - hogy csak a legjelentősebbeket emeljem ki. Tehát összefoglalóan: mi úgy ítéljük meg , hogy egy jövőépítés helyett egy jövőfelélés folyik. Ez a szemlélet tapasztalható az önkormányzati alrendszer költségvetésén is, mi úgy látjuk, hogy itt is ez a jövőfelélési szemlélet uralkodik. Ez pedig ebben a szférában rendkívül veszélyes, hiszen az ön kormányzatok az éves költségvetési forrásokon kívül rendelkeznek saját vagyonnal is, és amennyiben a központi költségvetési források és a saját bevételek nem elegendőek arra, hogy kötelező feladataikat ellássák, óhatatlanul a vagyonuk felélésére és a vagyo nuk kárára történik mindez. Ilyen tendenciák már tapasztalhatók és láthatók és bár erről pontos számítások, kimutatások nem készültek, úgy ítéljük meg, hogy ideje lenne, hogy a Belügyminisztérium ezzel a kérdéssel alapvetően és részletesen foglalkozzon. Fe l kellene mérni, hogy az önkormányzatoknál hol, milyen mértékű vagyonfelélés történik, hiszen ez hosszú távon veszélyezteti az önkormányzatok működését. Ha az önkormányzati alrendszer költségvetését nézzük, mindenféleképpen érdemes szót váltani az önkormán yzatok pozícióiról a központi költségvetésen, illetve a költségvetésen belül. Célszerű az önkormányzatok bevételeinek alakulásáról néhány szót ejteni, és úgy ítélem meg, hogy a kormányprogramban lefektetett ígéretek megvalósítására is érdemes néhány szót é s néhány percet szentelnünk. Az önkormányzatok pozíciói az 1998as költségvetésben egyértelműen romlanak. A költségvetési javaslat nem azonos mércével mér az államháztartási alrendszerek között, a központi költségvetési szervek oldalán a kiadási oldalon 23 százalékos a növekedés, az elkülönített állami pénzalapok esetében ez 21 százalékos, ezzel szemben az önkormányzatok pozícióváltozása mindössze 12 százalék. Ez összességében azt jelenti, hogy az önkormányzatok nemzeti terméken belüli részesedése arányaiba n csökken, romlik és úgy gondoljuk, hogy ezt a jelenséget a Belügyminisztériumnak és a belügyminiszter úrnak is észre kellett vennie. Éppen ezért magyarázatot várunk ennek a pozícióromlásnak az okára, indokára, hiszen senki nem beszélt arról, hogy az önkor mányzatok túlfinanszírozottak, senki nem beszélt arról, hogy valami oka lenne ennek a jelenségnek. Az nyilván nem elegendő magyarázat, hogy a kormány ülésén a belügyminiszter úr nem tudta megfelelően érvényesíteni az önkormányzatok érdekeit, és majd a költ ségvetési vitában és egyéb módon próbálja, mert a kormányjavaslattal szemben azért igen nehéz már a parlamentben komolyabb változtatásokat elérni. Nem készültek modellszámítások az önkormányzati települési típusokra, így nagyon nehezen ítélhető meg, hogy a z adott települési típusokat hogyan érinti a költségvetési pozíciók változása. Erről majd a későbbiekben néhány szót még kívánok említeni. A bérmegállapodás következtében, ami egy 16 százalékos béremelkedést eredményez a kormány megállapodásából következőe n, az önkormányzatok számára ennek mindössze 12 százalékára biztosít forrást a központi költségvetés, a hiányzó 4 százalékra létszámleépítést javasol forrásként, ami a mi meglátásunk szerint nem megvalósítható, különösen a kisebb településeknél, ahol már t öbb létszámleépítési hullámon is túlvannak az önkormányzatok. Az önkormányzatok központi bevételeinek alakulásáról: az önkormányzatok bevételeinek közel 70 százaléka - pontosabban 69,4 százaléka - a '98as évben központi forrásból származik, talán a legfon tosabbakról és a legjelentősebbekről szólnék: ezek a személyi jövedelemadónak az önkormányzatokhoz jutó része, a normatív állami támogatások és a cél- és címzett támogatások. Az 1998. évre a törvényjavaslat szerint az 1996. évre bevallott és településre ki mutatott személyi jövedelemadóból a helyi önkormányzatok részére az 1997. évi, tehát az előző évi 38 százalékos részesedéssel szemben 40 százalékos átengedést tartalmaz ebből 20 százalék illeti meg közvetlenül a
