Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 29 (317. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DEMETER ERVIN (MDF):
2507 települési önkormányzatokat, ennek összege 9 3,5 milliárd forint. Ez az új szabályozás úgy is értelmezhető, hogy az átengedett személyi jövedelemadó mértéke az előző évről, tehát az 1997ben alkalmazott 38 százalékról 20 százalékpontra csökken. A 187 milliárd forint átengedett személyi jövedelemadóbó l 93,5 milliárd forint több lépcsőben, normatív támogatás formájában kerül a helyi önkormányzatokhoz. A törvényi módosítás következtében jelentősen átrendeződik a települési önkormányzatok forrásösszetétele, ennek várható alakulására nem készült számítás, bemutatása nem történt meg a költségvetési javaslatban. Ezt a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége és az önkormányzatok tanácsa is kifogásolta, és ez nehézzé teszi azt, hogy ennek a pontos hatását elemezzük és valamilyen formában próbáljuk orvosol ni. A 93,5 milliárd forint átengedett központi adóból a gyenge jövedelmi háttérrel rendelkező települési önkormányzatok lakosonként egy főre számított átlagos értékig személyi jövedelemadókiegészítésben részesülnek, amely összegének arányában további jöve delemadókiegészítés illeti meg a települési önkormányzatokat. Nem lehet tudni ennek a hatását a helyi önkormányzatok forrásallokációjára, milyen eredménye lesz ennek, mert a törvényjavaslat ezt nem mutatja be. Ez a megoldás gyengíti az önkormányzatok önfi nanszírozó képességét és a korábbi időszakban felvett hitelek esetében a törlesztéshez nem biztosítja a megfelelő forrásokat, mivel várhatóan az adott települések korábban, a hitelfelvételek időszakában úgy számoltak, hogy más személyi jövedelemadóelosztá si arányt kalkuláltak. Ez hosszú távú gondolkodásukat igen nehezíti és ahol hitelfelvételre került sor, ott a törlesztést jelentősen akadályozza, és komoly pénzügyi nehézségekhez is vezethet ez a helyzet. Ennek a problémának a kiküszöbölésére hosszú távon célszerű lenne az államháztartási törvényben vagy az önkormányzati törvényben rögzíteni az átengedett személyi jövedelemadó mértékét. (9.50) Úgy gondolom, ez egy régi probléma, megérett rá az idő, hogy erre valamilyen választ adjunk, mert akkor hosszú távo n tudnak az önkormányzatok számolni az ilyen címen beérkező bevételekkel, ez így előre kalkulálható, tervezhető, és a fejlesztéseinél segítséget jelent. A normatív hozzájárulásokról. A normatív hozzájárulások mértéke 276 milliárd forint, ez az előző évinél 7,9 százalékkal magasabb. Csak néhányat említenék jellemzően, hogy még az infláció mértékét sem éri el ezeknek a normatíváknak a változása: mondjuk, a gyermek- és ifjúságvédelem esetében 12 százalékos a fogyatékosok ápológondozó ellátása esetében 11 száz alékos az óvodai ellátásra, nevelésre jutó normatíva mindössze 8 százalékkal növekszik az előző évhez képest hasonló az iskolai oktatás esetében az első hat évfolyamnál a 78. évfolyam esetében is mindössze 10 százalékos a növekedés - ez végig tapasztalhat ó az általános iskolai oktatásnál - és a kollégiumi, externátusi ellátás esetében is mindössze 3 százalék, ami messze alatta marad az infláció mértékének. Az önkormányzatokat 1998ban megillető, az állandó népesség alapján tervezett hozzájárulások együttes en szűkülnek, a településigazgatási, kommunális és sportfeladatokra a támogatás az 1997. évihez képest egyharmadára csökken, 22,5 milliárd forintról 8,2 milliárdra. A központi szervek és a kormány válasza az, hogy a helyi önkormányzatok e feladatainak fina nszírozásához a forrásokat a helyi iparűzési adóbevételből pótolják. Nem biztos, hogy ez járható út, hiszen - mint erre már többször próbáltunk rávilágítani - csak a központi adók csökkentésével arányosan emelhetők a helyi adók. Erre nem került sor, így a helyi, tehát iparűzési adóbevétellel ez meglátásunk szerint nem vagy nehezen pótolható. A cél- és címzett támogatási rendszer a lényegét tekintve az 1993. évtől nem változott, csupán a támogatási kör módosult. A korábbi években a költségvetési törvényben a z új induló céltámogatások beruházásánál szűkítették és rangsorolták a támogatási célokat, másrészt a fejlesztések támogatási aránya is évről évre csökken. 1998ban a költségvetésben 43 milliárd forint került tervezésre cél- és címzett támogatásra, ez mind össze 10 százalékkal magasabb az előző évinél. Ha a kormány
