Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 28 (316. szám) - A Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. NACSA JÁNOS (MSZP):
2482 Azóta beterjesztésre került a költségvetés, és ennek a folyamatában, vitájában szólhatok. Nézzük meg, hogy a költségvetésbe n mi is szerepel a kormány előterjesztésében! Ezt is szó szerint szeretném fölolvasni: "Az agrárgazdaság fejlesztésének célja a belföldi élelmiszerkereslet színvonalas kielégítését, a vidék népességmegtartó képességének erősítését és az agrárkivitel külke reskedelmi stabilizáló szerepének megőrzését, az export jelentős növelését szolgáló fenntartható agrártermelés folytatása. Ennek elérése érdekében a kormány a bruttó hazai termék évenkénti növekedési ütemével arányosan növelt összegű támogatást biztosít. A kormány számol az 199096. évek közötti nagymértékben nyílt agrárolló szükségszerű záródásával, ezt azonban csak fokozatosan tartja elképzelhetőnek annak érdekében, hogy a gyors ütemű záródásból esetleg adódó súlyos piaci problémákat, válságjelenségeket e lkerülhessük. A nemzeti agrárprogram az agrártermelés kedvező adottságaira, hagyományaira és az ezekből fakadó komparatív előnyökre építve fogalmazza meg az ágazat fejlesztésének feladatait, az EUhoz való csatlakozással kapcsolatos érdekeinket és köteleze ttségeinket is figyelembe véve. A kormány az agrárgazdaság helyzetének stabilizálása, kiegyensúlyozott működési feltételeinek megteremtése, kibocsátásának jelentős növelése érdekében az elkövetkezendő években megteremti azokat a feltételeket, amelyek az ág azat versenyképességének javítását szolgálják. Ez magában foglalja a hatékony földhasználat, üzemszerkezet, valamint az ágazati és térségi integrációk korszerű formáinak ösztönzését, a piacszabályozási rendszer folyamatos fejlesztését, a mezőgazdasági tőke hiány enyhítését elősegítő eszközöket, a támogatási rendszer versenyképességünket javító EUkonform átalakítását." Úgy gondolom, ezekkel az idézetekkel azt bizonyítottam - és ez volt a célom , hogy természetesen az, amit az agrárkerekasztalon a kormány vá llalt, amit konszenzussal elfogadtunk, a költségvetési előterjesztésben szerepel. Szerepel, de ez önmagában - felmerülhet a kérdés - garanciae? Igazat adok azoknak, akik azt mondják, lehetséges, hogy nem elegendő garancia. Nézzük tovább! Rövidesen a parla ment elé kerül - hiszen már a kapcsolódó módosító indítványok fölött is szavazott a mezőgazdasági bizottság - az agrártörvény. Az agrártörvény 1. §ában a következő került elfogadásra a múlt heti mezőgazdasági bizottsági ülésen, és ezt az előterjesztő is t ámogatta: "A központi költségvetés évenkénti elfogadása során - a törvény 5. §ában foglaltakra is figyelemmel - az Országgyűlés biztosítja, hogy az agrárgazdaság, benne a mezőgazdaság, közvetlen céljaira, a vidék lakosságmegtartó képességének erősítésére és megőrzésére, valamint vidékfejlesztést, agrárcélokat szolgáló programjaira az 1998. évi bázishoz viszonyítottan reálértékben legalább a bruttó hazai termék évenkénti növekedési ütemével arányosan növelt összegű támogatást lehessen fordítani a nem közvet len mezőgazdasági támogatások agrárcélokat szolgáló intézményes biztosítékai mellett. A magyar agrártermékeknek az Európai Unióban mért támogatottsági hátrányát az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkig fokozatosan csökkenteni kell." Tisztelt Ház! Úgy go ndolom, ezek azok a garanciák, amelyekkel - nyugodtan állíthatjuk - egy agrárgazdaságot fejlesztő időszak kezdődött el, amelynek a feltételeit a kormány biztosította. Tulajdonképpen, ha itt lezárnánk az első gondolatkört, és azt állítanánk, azt fogalmaznán k meg, hogy azokat a kérdéseket, amelyeket nem csupán a koalíció pártjai, hanem az ellenzék pártjai is április folyamán a Nemzeti Agrárkerekasztal és a nemzeti agrárprogram vitája kapcsán fölvetettek, az agrárgazdaság érdekében a kormány, illetve a koalíci ó elfogadta, beépítette a költségvetésbe. Tulajdonképpen ez a garanciája véleményem szerint annak, hogy az agrártörvénybe beépített passzusok is garanciális elemek lehetnek az agrárgazdaság fejlesztését célzó gazdaságpolitika kivitelezésében. És ezt igazán elfogadhatjuk garanciának. Ezzel szemben a Ház falain kívüli költségvetési vita - amelyben, mint érintettem, nem mindig hasonló demokratikus játékszabályok mentén folyik az ütközet - mit próbál elérni, és ezen keresztü l mit akarnak egyesek elérni? Kiderült, és ezt bizonyítani lehet, hogy kétfajta agrárpolitika volt az
