Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 28 (316. szám) - A Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - BALSAY ISTVÁN (Fidesz): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. HÁZAS JÓZSEF (MSZP):
2470 makroszámítások szerint. A növekvő összes hazai te rmék jelzett növekedési üteme mellett az aránynövekedés már jelentős volumenbővülést is jelez. A környezetvédelem fejlesztésének forrásai a központi és önkormányzati költségvetésből, a vállalkozói szféra fejlesztési pénzeiből, az elkülönített állami pénzal apokból, lakossági forrásokból, valamint hitelekből tevődnek össze. Az előző évi adatokkal összehasonlítva látható, hogy a központi és helyi költségvetések részaránya csökkent, mivel az elkülönített alapokból származó források növekednek, ez látványos vált ozást nem okoz. A bizonytalanságot a vállalkozói szféra részesedése okozza. A kormány rendelkezésére álló információk hiányosak, és kritikus a gazdaság szereplőinek környezeti érzékenysége. Tisztelt Képviselőtársaim! A fontosabb környezetvédelmi célok fő arányait megvizsgálva kitűnik, hogy változatlanul a vízgazdálkodással kapcsolatos tételek szerepelnek közel 50 százalékos részesedéssel a források felhasználásánál. Növekszik a tájrendezésre fordítható összeg, a kármentesítésre felhasználható, valamint a f ejezeti részben környezetvédelemre és természetvédelmi fejlesztésre fordítható forrás. Csökkennek viszont az önkormányzatok településegészségügyi fejlesztései. A célprogramoknál megnyugtató, hogy az uniós ajánlásokkal összhangban, prioritásként szerepel a vízgazdálkodás és a levegőtisztaságvédelem. Ennek ellenére a jelen költségvetésben még csak a kezdetei találhatók meg azoknak a tendenciáknak, amelyek hosszabb távon elősegítik a környezetvédelmi tevékenység harmonizációját az unió ajánlásaival. A vízgaz dálkodás, a levegőtisztaságvédelem és a hulladékkezelés és gazdálkodás lényegesen nagyobb ráfordításokat érdemelne. A törvénytervezet, valamint a nemzeti környezetvédelmi programban szereplő 1998. évi szükségletek közti különbség mintegy 10 százalékos a program hátrányára. Az Állami Számvevőszék is megállapítja, hogy az ismert szükségletek mellett a megvalósításhoz elengedhetetlen források egyetlen területen sem állnak maradéktalanul rendelkezésre. A különbségek kezelésére a minisztériumi egyeztetések tu domásom szerint megkezdődtek, és a következő tervezésnél már hasonló problémák nem merülnek fel. A környezetvédelmi fejlesztéseknek fontos forrása a központi Környezetvédelmi Alap. A termékdíjak nagymértékben növelték az alap bevételeit, amelyek meghatároz ó eszközöket biztosíthatnak a környezetvédelmi célok megvalósításához. Bizottságunk már az előzőkben is kifogásolta, hogy az alap fel nem használható pénzmaradványát, melynek összege 1997. január 1jén 18,5 milliárd forint volt, szükségesnek tartaná, ha má r a mostani költségvetés elkészítése során a kiemelt fejlesztések megvalósításához tervezték volna, és nem egy külön, 1999től induló program alapján kezdődne meg a felhasználás. A központi Környezetvédelmi Alap kiadásai 45 százalékkal bővülnek, amit elsős orban a bevételek 72 százalékos változása tesz lehetővé. A bevételi oldal növekményében a bevezetni tervezett új termékdíjak, kenőolajok és nem szabályos üzemanyagok játszanak elsősorban szerepet, mintegy 5 milliárd forinttal, de fontos többletet jelent a termékdíjak általános valorizációja, és kiemelten az üzemanyagtermékdíjak díjtételeinek mintegy 11 százalékos emelése. A környezetvédelmi bizottság a költségvetési vita során áttekintette a kompetenciájába tartozó területeket és az ágazati költségveté seket. (21.40) Munkájához komoly segítséget nyújtottak a Pénzügyminisztérium munkatársai, akik külön kigyűjtötték a célokat és a pénzügyi forrásokat. Célszerűnek tartanánk, hogy - más bizottságokhoz hasonlóan - a környezetvédelemmel és területfejlesztéssel foglalkozó bizottság tagjait is bevonnák már a költségvetés tervezési fázisában az
