Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 28 (316. szám) - A Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - BALSAY ISTVÁN (Fidesz): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. HÁZAS JÓZSEF (MSZP):
2469 Magyarországon a regionális politika igaz gatásáért a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium felel. A pénzügyi ellenőrzést tekintve a helyzetet általánosságban megfelelőnek tartja, de fontosnak tartja a koordináció fejlesztését a különböző szervek közötti feladatok meghatározásánál, é s az igazgatási szakértői állomány további fejlesztését tartja kiemelten fontosnak ez az anyag. Megállapítható az is, hogy a környezetvédelemben a szervezet átalakítása, a rendszer szervezett ésszerűsítése késedelmeket szenved. Még néhány gondolatot ebből hadd olvassak fel. A környezetvédelem területén további igen jelentős (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.) erőfeszítésekre lesz szükség... ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Képviselő úr, a néhány gondolata elmondására 10 másodperc e van. BALSAY ISTVÁN (Fidesz) : Köszönöm, elnök úr, a jóságát. Ezeket azért emeltem ki, mert a Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetésében az európai integrációs lépések szükséges megtételéhez kevésnek tartom azokat az eszközöket, amelyeket ez a költségve tés megállapít. Köszönöm a figyelmüket. ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Házas József képviselő úrnak, MSZP, akit Medgyasszay László követ, az MDFből. DR. HÁZAS JÓZSEF (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A költsé gvetés általános vitájában korábban viszonylag kevés szó esett a környezetvédelemmel kapcsolatos kérdésekről, és az ágazat is szerény módon szerepelt, ha az elosztás arányait nézzük. A környezetvédelmi törvény, majd a kapcsolódó törvények és országgyűlési határozatok azonban lényeges változásokat hoztak a környezetvédelemre fordítható eszközök mennyiségét és összetételét illetően. A nemzeti környezetvédelmi program pedig már kijelölt olyan irányokat, amelyek alapján hosszabb távon prognosztizálhatók a fejle sztés szükségletei, és átgondoltabb együttműködés feltételeit teremti meg a tárcák között. Segít a környezetvédelem ügyének az Európai Unió országtanulmánya is, amely határozottan megjelöli azokat a feladatokat, amelyek elvégzése nélkül nehezen érjük el az t a színvonalat, amely elengedhetetlen a csatlakozáshoz. Az euroatlanti csatlakozási tárgyalások 1998 elején elkezdődnek, és várhatóan kéthárom évig tartanak, a környezet- és természetvédelem területén is rohamosan bővülő új feladatrendszert jelentve. Az EUcsatlakozás előkészítésében kiemelten fontos részt jelent a jogharmonizáció. Ezen a területen a parlament az előbb említett törvények megalkotásával az alapokat megteremtette, de a konkrét intézkedések, amelyek a környezet- és természetvédelem területé n szükségesek, még nem érik el azt a hatást, ami szükséges hazánk környezeti állapotának a tagországok színvonalának megközelítéséhez. A környezetvédelmi bizottsági vita során már elhangzott, hogy a szükséges fejlesztések megvalósításának biztosítására a k öltségvetési eszközök növelésére van szükség, különösen a nemzeti környezetvédelmi programban szereplő szükségletek megteremtésével. Úgy tűnik, hogy az 1998as költségvetésben elmozdulás történt, mert az ágazat elég kiegyensúlyozott költségvetési eszközökk el gazdálkodhat. A költségvetési javaslat előirányzatai és az ezeket kiegészítő számítások a környezetvédelem fejlesztési célú pénzügyi előirányzatainak folyamatos és volumenében is jelentős növekedését jelzik. Az 1997. évi költségvetési törvény előirányza taival összehasonlítva közel 30 százalékos folyóáras növekedés tapasztalható. Az 1995. évben a GDP 1 százalékát, '98ban 1,2 százalékát fordítják környezetvédelmi fejlesztésekre az azonos szerkezetben mért
