Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 28 (316. szám) - A Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - BALSAY ISTVÁN (Fidesz):
2467 interpellációban és több napirend előtti hozzászólásban jeleztük, hogy ez az irány nem tartható. Vissza kell térni az önkormányzatok szociális törvény adta keretei közé. A személyi juttatások esetében az államháztartás egészére jellemző mértékű növekedést nem tudja a költségvetés biztosítani. A felhalmozási kiadásokra szánt összeg 4 százalékos bővítését, a lakosság szociális ellátásánál a reálérték megőrzését tűzi ki célul a tervezet. Egy másik területen fontosnak tartjuk, hogy az önkormányzati forrásszabályozás hatásának komplex értékelésénél - és ezt az Állami Számvevőszék anyaga is rögzíti - a vizsgálat időpontjában nehezítette és ma is nehezíti, hogy a személyi jövedelema dó felosztását megalapozó modellszámítások nem készültek el, továbbá ennek következményeként az önkormányzatokat megillető pénzbeni és természetbeni szociális és gyermekjóléti normatíva tervezett összege sem ismert. Aki ismeri ennek az önkormányzatok költs égvetésére vonatkozó hatását, az tudja, hogy ezek igen súlyos megállapítások. Pozitív irányúnak tartjuk a parlamentnek azt a korábbi években már kialakult döntését, amely a kormány javaslata alapján történt: a guruló költségvetés jótékony hatását a követke ző évek költségvetéskészítésére. És amennyiben a parlamentnek a vitát és a módosításokat követően sikerül átrágni magát a 1998. évi költségvetésen, akkor kellő időben hozhatnak a testületek döntéseket, amelyek az 1998. évi tervszámokat megalapozzák. Pozit ívnak tartjuk tehát, hogy a parlament az önkormányzatok esetében is kellő időben alapozhatja meg a jövő évi és az azt követő évek költségvetési programjait. Az önkormányzatok esetében a létszámfelülvizsgálat, az oktatási programok, a fejlesztési koncepció k állandó, szinte permanens átvilágítása és felülvizsgálata az intézményekben jelentős mértékű elbizonytalanodást okozott. Ezért fontos, hogy a költségvetési rendelettervezet benyújtásával, elfogadásával kapcsolatos határidőket az államháztartási törvénybe n tervezett módosítása teremtse meg, és teremtse meg annak a lehetőségét is, hogy az önkormányzatok a részletes tervek kidolgozását a központi források részletes és pontos megismerésében kezdhessék el. Ez nemcsak a jövő évi önkormányzati választások, hanem az azon túlnyúló költségvetés megalapozása érdekében is rendkívül fontos. Szeretném még egyszer kiemelni, hogy a központi költségvetésen kívüli egyéb önkormányzati forrásoknak mintegy 8 százalékos bővülésével számol a törvényjavaslat. Ezen belül a felhalm ozási célú bevételek 9 százalékkal csökkennek, míg a folyó bevételek előirányzati szinten 11 százalékkal növekednek. Ezek teljesülése, továbbá a számításba vett 23 százalékos létszámfogyás megvalósulása esetén ez az önkormányzati szférában is megteremthet ő. Én úgy fogalmazok, hogy csak ekkor teremthető meg az átlagkeresetnövekedésnek a 16 százalékos lehetősége. Tudni kell, hogy az előző évek gyakorlatában a központi költségvetés - különösképpen a saját bevétellel nem kellő mértékben rendelkező önkormányza tok esetében - mintegy 68 százalékban biztosította az átlagkeresetnövekedéshez a központi forrásokat, a többit az önkormányzatoknak saját bevételeikből kellett kiegészíteniük. Amit aggasztónak tartok, az csupán egy 7 százalékos dologi automatizmus növeke dését biztosítja, továbbá a felhalmozási kiadások reálértéket meghaladó bővülését. Ez azt jelenti, hogy a dologi automatizmusok mélyen a kívánt szint alatt alakulnak és tervezhetők a jövő évben az önkormányzatok számára. Szeretnék egy részletkérdéssel, de számunkra és számomra is igen fontos részletkérdéssel kiemelten foglalkozni az általános vitában is. 1998ban tovább csökken az önkormányzatokat megillető, az állandó népességszám alapján tervezett hozzájárulások együttese. A településigazgatási, kommunáli s és sportfeladatok támogatása az 1997. évhez képest közel egyharmadára, 22,5 milliárdról 8,2 milliárd forintra csökken. A központi költségvetésnek az a szándéka ezzel, hogy a helyi önkormányzatok saját bevételeikből pótolják ezt. Itt is jelezni szeretném, hogy örvendetes a közoktatás területén, hogy az elmúlt két év költségvetési
