Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 10 (296. szám) - Az egészségügyről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. TORGYÁN JÓZSEFNÉ CSEH MÁRIA (FKGP):
238 tanácsadó szervezet, mely a kormányzati egészségpolitika kialakítását segíti úgy, hogy tagjai közé integrálja a szakmai kamarákat, országos érdekvédelmi szervezeteket, betegek képviselőit, helyi önkormányzatok képviselőit. A helyi önkormá nyzatok feladatainál, felsorolásánál valószínűleg figyelmetlenség következtében (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) kimaradt a homecare, az otthoni ápolásszolgálat megjelenítése. (Az elnök ismét jelzi az időkeret leteltét.) Összefoglalva elmondható, hogy a beterjesztett törvényjavaslat az egészségügy alkotmányaként kezelendő, kisebb módosításokkal a szabaddemokrata frakció a törvényjavaslat elfogadását javasolja a tisztelt Háznak. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok s oraiból.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Torgyánné Cseh Mária képviselő asszonynak, Független Kisgazdapárt, akit Schwarcz Tibor követ az MSZPből. DR. TORGYÁN JÓZSEFNÉ CSEH MÁRIA (FKGP) : Köszönöm a szót, elnök ú r. Tisztelt Képviselőtársaim! A Független Kisgazdapárt az egészségügy új törvényi szabályozásának szakmai és jogi indokaival az előterjesztésben szerepelt részletezés szerint is egyetért. Egyetértünk azzal, hogy a jelenleg hatályos, több mint 25 éves, 1972 . évi II. törvény újraszabályozása elengedhetetlen és nem halasztható, mert az elmúlt negyedszázad az egészségügyben is döntő változásokat hozott mind a biológiai ismeretek, mind az orvosilag alkalmazható technika robbanásszerű fejlődése következtében is. Elfogadjuk, hogy a változásoknak a törvényi jogalkotás szintjén is meg kell jelenniük, és helyeseljük, hogy az előterjesztő jogalkotók az egészségügy egészére kiterjedő kódexszabályozás lehetőségét választották. E néhány szavas bevezető is talán érzékeltet i, hogy mi a törvényt össztársadalmi érdekérvényesítő és formáló, döntően szakmai - nem politikai - anyagként értékeljük, és ennek megfelelően bíráljuk. Bírálatunk alapja mindig az a szempont, hogy a törvénytervezet mennyiben alkalmas a magyar népesség ne mzetközi összehasonlításban is riasztóan rossz általános egészségügyi állapotának megjavítására. Ilyen alapon fogalmazzuk meg a törvény I. fejezetéhez fűzött aggályainkat. A törvény olyan időpontban kerül a parlament elé, amikor a kormánynak a társadalombi ztosítási alapok hiányának kezelésére szolgáló pótköltségvetést is elő kell terjesztenie. Mi e véletlen egybeesésben kormányzati taktikai elemeket látunk, melyek a kormánypárti képviselőkre gyakorolhatnak pressziót az állami szerepvállalás financiális kere teinek meghatározásánál. Itt csak utalok arra, hogy a központi költségvetést terhelik majd az egészségügyi ellátás olyan kiemelkedő fontosságú területei, mint a mentés, vérellátás, katasztrófaelhárítás, a különösen nagy értékű diagnosztikus és terápiás elj árások, népegészségügyi ellátás, képzés, továbbképzés, állami kártalanítás és a külön törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott feladatokkal kapcsolatos költségek. A törvényben deklarált alapelvekkel, betegjogokkal ellentétesek a közelmúlt egészségü gyi intézkedései, melyek az egészségügyi nyugdíjellátásban az alapelvekkel ellentétes, kedvezőtlen, definitív állapotokat eredményeztek. Ezek közül itt kettőt emelek ki. A törvény deklarálja az egyén jogát egészsége megőrzéséhez, illetve annak visszanyerés éhez, mellyel ellentétes a fekvőbetegellátásban bekövetkezett kapacitáscsökkenés a kórházi ágyszám csökkenése következtében. (14.10)
