Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 28 (316. szám) - A helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló törvényjavaslat, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - BALSAY ISTVÁN (Fidesz):
2369 Ez egy további finomítást és költségvetési megoldást igényel a parlament egészétől, és nem biztos, hogy egy lépésben elvégezhető, de a következő év költségvetésénél vizsgálni kell azt, hogy elég ösztönzőe a magyar önkormányzati költségvetés arra, hogy ne hospitalizálódjanak, ne szokjanak hozzá egy adott szituációhoz, amely számukra több anyagi előnyt jelent, mintha önerőből... - még egyszer hozzáteszem, ott, ahol erre lehetőség van, és tudo m, hogy Magyarországon nem mindenhol van lehetőség a személyi jövedelemadó növelésére vagy helyi iparűzési adó bevezetésére, vagy olyan jövedelemforrás megteremtésére, ami az önhibáján kívül hátrányos helyzetet megszüntetné. (12.30) De ha - és ezzel zárom ezt a gondolatsort - egy rendszeren belül, az önkormányzati rendszeren belül közel egyharmada önhibáján kívül hátrányos helyzetben van, az óhatatlanul ennek a finanszírozási rendszernek a felülvizsgálatát kell hogy maga után vonja, épp a társulási ösztönzé s irányába: épp abba az irányba, amiről ez a törvénytervezet szól. A másik gondolat: a területfejlesztés. Én úgy látom, a területfejlesztési törvényben - és aki olvasta a nemzeti területfejlesztési koncepciót, az láthatja - a regionalizmus, a régió irányáb a történik egy jelentős elmozdulás, sőt, ha az adott régión belül megfogalmazott és testület által elfogadott koncepcióhoz nem illeszkedik egy fejlesztési program, azt majd a megyei vagy a regionális tanács, ha lesz pénze, nem is fogja támogatni. Én úgy go ndolom, hogy a Balatonrégió és a budapesti agglomerációnak nevezett régió nem egy önkéntes társuláson keresztül megjelent, hanem törvényben rögzített, kötelező társulásnak fogható fel, tehát a magyar jogalkotásban is van példa erre. Én ezt egy helyes lépé snek tartom, elsősorban a Balatonökoszisztémának és a Balaton fejlődésének a közös meghatározása érdekében. És azt is helyesnek tartom, hogyha Budapest városiasodó településhálózatát - ezt jobban szeretem, mint az "agglomeráció" kifejezést - valóban egysé ges elvek alapján, mégpedig a Budapestet körülvevő települések önkormányzatainak a közös döntése alapján próbáljuk meghatározni. Ezért fontos, hogy a területfejlesztési törvény, majd a most elfogadásra kerülő területfejlesztési koncepció parlamenti határoz ata is koherens szabályokat alkalmazzon, és ne párhuzamosan, egymás mellett elbeszélő módon hozzon döntéseket. A területfejlesztés egy nagy lehetőség az Európai Unió intézményeihez való kapcsolódáshoz, az Európai Unió intézményeivel való párbeszédhez. Ha e z nem egy szerves fejlődés útján létrejövő kistérségeken és az ebből összeálló nagytérségeken - nevezhetném ezt régiónak, országon belüli régiónak is - keresztül valósul meg, hanem ez a megyehatárok közé kényszerített, és nem evolutív társulás formájában l étrejött, kontúrok közé szorított önkormányzatok sokasága, akkor nem tud megfelelni azoknak az európai várakozásoknak, az európai intézmények által nyújtott kedvezményeknek, hanem mindig egy kényszer, egy erőltetett társulás útján fog mozogni. Ezért tehát már most javaslom azt, hogy a magyar parlament ne a megyehatárok felülvizsgálatával foglalkozzon, és utólagos korrekciókkal próbáljon Veszprém és GyőrSopron vagy más megye határán korrekciókat végezni, hanem a társulások adta tapasztalat alapján 3842 koh éziós tényezőnek a vizsgálatával próbálja a nagyrégiók és a térségek kialakítását végezni. E törvényt pedig azért támogatjuk, mert ez lehetőséget ad a természetes társulások kialakulására. Elhangzott itt, hogy a 3167 - talán tegnap ennyi volt, de lehet, ho gy 3168 önkormányzat soke vagy kevés. Én azt mondom, a magyar parlamentben azokat a megjegyzéseket tartom helyénvalónak - bár minden elhangozhat , amikor nem ennek a sokaságát vagy kevésségét firtatjuk, hiszen törvény adta keretek között a közügyek gyak orlására az állam polgárai létrehozhatnak önkormányzatokat; a hivatalt tartjuk soknak - mint ahogy az helyesen egykét hozzászólásban el is hangzott , a hivatalnak azt a formáját, amit a saját területén mindenki létre akar hozni, szinte hasonló feladatok elvégzésére, a közügyek intézésének a sokaságára. Tehát nem az önkormányzat a sok. Itt azonban szeretném azt megjegyezni, hogy a FideszMagyar Polgári Párt nem tartja helyesnek azokat az indirekt eszközöket, amelyek a települések szétválására, az önkormány zatok
