Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 28 (316. szám) - A helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló törvényjavaslat, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - BALSAY ISTVÁN (Fidesz):
2368 egy alaptörvényt, az önkormányzatiságról szóló törvényt elfogadott, akkor visszatért a magyar önkormányzatiság haladó hagyományaihoz, és elindította egy olyan szerves fejlődésen az önkormányzatokat, a helyi közügyek demokrat ikus gyakorló testületét, amely az európai szisztémában, az európai helyi demokráciák rendszerében a magyar önkormányzatoknak egy igen előkelő helyet, lehetőséget biztosított. A magyar önkormányzatok széles feladat- és hatáskörrel rendelkező önkormányzatok , ha összehasonlítjuk - és itt több párt képviselőjének a megnyilatkozásában szerepeltek - a francia, a német, hozzátehetném: a délnémet és más európai önkormányzati szisztémákra való utalásokkal. Mi helyesnek tartjuk, hogy a magyar önkormányzatok nagyon s zéles feladat- és hatáskörrel rendelkeznek a szerves fejlődésnek ezen a szakaszán. Fontosnak tartjuk azt is, hogy folyamatában mindig vizsgáljuk, hogy az Európai Önkormányzati Chartában az a magyar önkormányzati rendszer, amely igen tág lehetőségeket ad a magyar önkormányzatoknak a beilleszkedésre az európai önkormányzati rendszerbe, hol helyezkedik el. Nagyon fontos, hogy ez a törvénytervezet nem sérti, hanem inkább elősegíti azt, ami a magyar alkotmánynak és önkormányzati rendszernek egy alappillére, hogy a magyar önkormányzatok nem hierarchikus tagozódásúak. Reméljük, hogy ez így is marad. Elősegíti ez a törvénytervezet azt, hogy az önkormányzatoknak azonos jogaik, de eltérő kötelezettségeik vannak, és ezt kevésbé hangoztatjuk. Mindig csak a kis önkormány zat és a nagy önkormányzat közötti jogi egyenlőségről beszélünk, de az eltérő kötelezettségekről kevésbé, és én mostani kiegészítő hozzászólásomban ezt szeretném megemlíteni. Várossá válni ma Magyarországon nemcsak egy elnevezésbeli vagy egy besorolásbeli, a köztársasági elnök úr által jóváhagyott jogi aktus, hanem kötelezettség is. Megyei jogú városnak lenni pedig ezen túlmenően is az adott területen olyan jogokat és kötelezettségeket tartalmaz, amelyekkel az adott település polgárai által választott testü leteknek élni kell. Ez pedig többletfeladatot, többletterhet, többletkötelezettséget jelent. Ez a társulási törvénytervezet, ez a lehetőség ezt tovább segíti a szerves fejlődés útján. Az előtte tornyosuló akadályokat azonban fokozatosan el kell bontani, és látok olyan jogi szabályozásokat, amelyeket folyamatosan korrigálni kell. Ilyennek tartom a Belügyminisztérium expozéjában megjelent közoktatási törvény további finomítását, hiszen nem tartom helyesnek azt, hogy a megyei önkormányzat például a közoktatásfejlesztési program elfogadásánál mintegy hierarchikusan föléje helyezkedik a többi önkormányzatnak, ugyanakkor helyesnek tartom, hogy egyfajta megyei közoktatási programot és koncepciót el kell fogadni. Itt helyesebbnek tartanám, ha a megyei jogú várossal mint egy autonóm és vele nemcsak azonos jogokat és kötelezettségeket vivő testülettel együtt határoznák meg ezeket a feladatokat, hanem annak jogán, hogy a megyei jogú városoknak mintegy kétharmadában, vagy a városoknak - Budapestet is beleértve - kétharm adában viszi például a középfokú oktatás nemes és édes terheit, ezért itt nemcsak egy egyeztetési, hanem egy kötelező együttes határozatra lenne szükség. A társulások sorában felülvizsgálatra javasolnám azt is, hogy az önhibájukon kívül hátrányos helyzetű települések, amelyek ma Magyarországon majdnem az egyharmadát jelentik a településeknek, meddig "élvezhetik" - idézőjelben mondom - ezt a kivételezett állapotot, és vane ma Magyarországon arra törekvés, főleg költségvetési törekvés, hogy az önkormányzatok , amelyek ezt megtehetik, hiszen közöttük a 7001000 darab önkormányzathoz biztos, hogy vannak lehetőségeik, számosan olyanoknak, akik ebből a körből kikerülhetnének, ha ez előnyösebb helyzetet jelentene számukra. (Sic!) Feltétlenül fontosnak tartom, hogy ilyenkor vizsgálni kelljen majd a társulási készséget is azon önkormányzatok keretén belül, az önhibájukon kívül hátrányos helyzetű önkormányzatoknál, hogy megtetteke mindent annak érdekében, hogy bevételeikből, átadott bevételeikből és kiegészítő bevétel eikből fenn tudják tartani az intézményeiket, és ha ennek társulási formában nem tettek eleget, nem kötelező társulásban, de az önhibájukon kívül hátrányos helyzetűeket támogató költségvetési támogatásnak egy alacsonyabb szintjén kapjanak hozzájárulásokat, mert a szabad társulás lehetőségének nem mindenben tettek eleget.
