Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 27 (315. szám) - A Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. FODOR ISTVÁN honvédelmi minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. SARKADINÉ DR. LUKOVICS ÉVA (SZDSZ):
2288 Köszönöm a szót, elnök úr. Kedves K épviselőtársaim! Abból a szempontból vizsgálom most a költségvetési törvény tervezetét, hogy mit ígér a családoknak 1998ra, vagyis mire számíthatunk, akik gyermeket nevelünk, ettől a költségvetéstől. Ezen belül is különösen az érdekel és az érdekelt, hogy a nem oly rég elfogadott gyermekvédelmi törvény milyen pénzügyi alapokra helyeződött a költségvetési törvény által, hiszen az a példás egyetértés, amit a parlamenti pártok mutattak a törvény elfogadása kapcsán, nagyon szép és rendjén való dolog volt, de a zt mindannyian tudjuk: ebből a törvényből csak akkor - és hangsúlyozom: csak akkor - lesz valami, ha a megfelelő költségvetési alapok is megvannak. (21.40) Azt mindjárt el kell mondjam, hogy ember legyen a talpán vagy képviselő legyen a talpán, aki meg tud ja találni mindazokat a költségvetési tételeket, amelyek egészen konkrétan a törvény végrehajtása kapcsán ebbe a javaslatba kerültek. Hiszen a családtámogatások egyik része a belügyminisztériumi fejezetben, a másik része a népjóléti fejezetben található, u gyanakkor nem csekélyke módon érintik a családokat természetesen a társadalombiztosítási tételek is, amelyek a családi pótlékot, az anyasági támogatást, a gyest és a gyedet tartalmazzák. Először is nézzük, hogy a BMfejezetben mit találhatunk, mire számíth atnak a családok. Először is azt megtudhatjuk a szöveges indoklásból, hogy az előző évi normatívákhoz képest átlagosan 136 százalékkal emelkedett a javaslat. Ez milliárdokban kifejezve nem nagyon értelmezhető természetesen a számunkra. Egyelőre pusztán ez, amit érdemes kiemelnünk, hogy 136 százalékkal több, mint az előző évben. Azt azért jó, ha tudjuk, hogy ebben a növekményben nemcsak a gyermekvédelmi törvény végrehajtása mint költségvetési fedezet szerepel, hanem az időskorúak járadékának a fedezete is, m integy 5,1 milliárd forintos tétellel. Nagyon fontosnak tartom azt, hogy a gyermekvédelmi támogatás olyan alanyi jogon járó ellátás, amelyre bár 9,5 milliárd lett elkülönítve a BMfejezetben, azonban ez annyit jelent, hogy ha - urambocsá! - több lenne az i gény, a jogos, törvényes igény, akkor természetesen ezt a költségvetésnek fedeznie kell, tekintettel arra, hogy a törvényben a megfogalmazott feltételek szentek. Tehát, aki ezeknek a feltételeknek megfelel, annak meg kell kapnia ezt a támogatást. A gyermek védelmi törvény végrehajtásának nagyobbik része talán a népjóléti minisztériumi fejezetben szerepel, amelyek között kiemelném az otthonteremtési támogatást, amely azért is lényeges, hiszen '98ban mintegy kétezer fiatal válik jogosulttá előreláthatóan. Meg látásom szerint ez az összeg talán jól lett bemérve. A gyermektartásdíj megelőlegezésére szánt mintegy 200 millió forint az előző évek gyakorlatából adódó igényeknek is úgyszintén talán megfelel. Amivel vitám van, az elsősorban a családsegítő szolgálatok é s a gyermekjóléti szolgálatok fejlesztésére előirányzott mintegy 300 millió forint. Azért vitázom emiatt - ebben az évben is ennek a hálózatnak a fejlesztésére ennyi állt rendelkezésre , egészen egyszerűen azt kell mondjam, hogy téves az indoklásban megje lölt mintegy 200as szám, amely a meglévő és működő családsegítő szolgálatokra vonatkozik. Egészen egyszerűen nincs ennyi, nem működik ennyi az országban, körülbelül 120130, és ahhoz, hogy ezt a hálózatot fejleszteni tudjuk, és valóban egy előre elterveze tt ütemezés szerint még több családsegítő szolgálat működhessen - ezen belül természetesen gyermekjóléti szolgálat , ahhoz ezt az összeget feltétlenül meg kell emeljük. Képviselőtársaimmal együtt olyan módosító indítványt terjesztettünk önök elé, amely ez t a keretösszeget 100 százalékkal megemeli. 600 millió forint volna körülbelül reális, ha az általunk is kívánt célt el akarjuk érni. Ennek a másik lábát is megtaláltuk, tisztelt képviselőtársaim, mégpedig azt a területi kiegyenlítést szolgáló 9 milliárd f orintot, ami pontosan hasonló feladatok megoldására hivatott. Valóban területi egyenlőtlenségeket tudnánk, ha nem is meggyógyítani, de legalább orvosolni, ami - csúnya szóval mondva - a humán infrastruktúra területét jelenti, vagyis valóban szolgáltatást n yújthatna - és egy minőségi szolgáltatást - még olyan településeken is, ahol ez nem működik.
