Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak

1997. október 27 (315. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - Az országos népszavazás elrendeléséről szóló 86/1997. (X. 8.) Ogy. határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. OROSZ ISTVÁN (MSZP): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. HACK PÉTER (SZDSZ):

2244 Egyet mondhatok: semmi alkotmánysértő kötelezettséget nem fognak róni - még egyszer

mondom, szerintünk semmilyet. De ha igen, az alko

tmány alapján döntött a népszavazásról az, aki

úgy gondolta, ezt követően jogot kell vagy nem kell - szerintem nem kell - alkotni, nem kell kilépni

sehonnan, semmilyen nemzetközi egyezménybe nem ütközik. Legyenek nyugodtak, hozzák meg a

pozitív döntésüket! Köszönöm.

(Taps az MDF soraiból.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes)

: Én is köszönöm. Megadom a szót Orosz István úrnak, Magyar Szocialista Párt, szintén két

percben. DR. OROSZ ISTVÁN (MSZP)

: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Mindenekelőtt bocsánatot kérek Balsai István

képviselő úrtól, hogy elég lehetetlenül viselkedtem az előadása közben. Megkövetem, és kérem,

hogy vegye úgy, mintha nem történt volna meg.

(Taps az MDF soraiból.) A másik, amit úgy vélem, hogy egyszer ki kell mondani ebben

a parlamentben - itt állandóan

hivatkozás történik történelemre, múltra egészen az Aranybullától a legutóbbi időkig. Ebben az országban idegenek nem szerezhettek földbirtokot, egy formában igen, indigenákként,

ha a parlament őket honfiúsította - ugye, ez a magyar kifejezés. Az egy más kérdés - és hadd ne

menjek bele tovább a vitába , hogy ezek a honfiúsított idegenek mennyire váltak magyarrá,

Harrucherntől kezdve Bretzenheimig és Trautshonig - és még sorolhatnék néhány nevet. Tessék a

múlt századi '95ös m

agyar mezőgazdasági statisztikában a birtokstatisztikát elővenni, hogy kik azok

ebben, akik igazában, mondjuk, magyar honfiúknak nevezhetők egy ilyen indigenátus után. Végül egy utolsó megjegyzés: én természetesen tudomásul veszem azokat a jogi érveket, ne

m joghoz értő emberként, amik itt elhangzanak. Egy zavar azért engem: ha a volt magyar

igazságügyminiszter azt mondja, hogy úgy meg lehet számolni a 330 ezer aláírást, hogy három nap

alatt, mint ahogy a parlamenti képviselői választások során, és nem tesz különbséget a kettő között;

lehet, hogy ez újságírói elírás volt, nem tudom, de nem hallottam még a Balsai képviselő úr válaszát

erre: hogyan gondolta, hogy három nap alatt is hitelesíteni lehet azt a 330 ezer aláírást, amit

összegyűjtöttek ebben az ügybe

n? Köszönöm.

(Taps a kormánypártok soraiból.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes)

: Én is köszönöm. Szintén két percben adok szót Hack Péter úrnak, Szabad Demokraták

Szövetsége. DR. HACK PÉTER (SZDSZ)

: Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Ház! Boross Péte

r képviselő úrnak arra az

észrevételére szeretnék reagálni - nem vitatkozni, csak reagálni , amiben említette, hogy ezeket a

jogi kérdéseket miért most kell tisztázni, és miért nem elegendő ezeket a népszavazás eredményének

birtokában. Erre már történt ut

alás a korábbiakban is: a népszavazási törvény előírja, hogy a felteendő

kérdésnek egyértelműnek kell lennie. Jelen pillanatban nem tudnám összeszámolni, hányféle

nyilatkozat hangzott el az aláírásgyűjtők részéről, hogy mi következik azután, ha megtörténik ez a népszavazás. Van, aki azt mondja, hogy kell törvényt alkotni, van, aki azt mondja, hogy nem kell

törvényt alkotni, van, aki azt mondja, hogy olyan törvényt kell alkotni. Hogyan dönti el a

választópolgár ebből a kérdésből...

(Dr. Dobos Krisztina: Nem az alkotmányügyi bizottságnak kell

döntenie, hogy kelle törvényt alkotni vagy nem.),

hogy amikor igennel szavaz, akkor mire szavaz? A következő kérdés, tisztelt Dobos Krisztina képviselő asszony, hogy alkotmányose az a népszavazás, ami nemzetközi szerződ

éssel ellentétes kötelezettségeket jelent. Az a nemzetközi

szerződés, amely előírja - negyven ilyen van, és például a Borosskormány, előtte az Antallkormány