Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 22 (314. szám) - Akar László pénzügyminisztériumi államtitkár együttes expozéja az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló törvényjavaslathoz, valamint a személyi jövedelemadó meghatározottrészének az adózó rendelkezése szerinti közcélú... - AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
2134 közoktatási, szociális és egészségügyi ellátást nyújtó int ézmények a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény előírásainak megfelelően normatív módon meghatározott, a hasonló állami intézményekkel azonos mértékű költségvetési támogatásra jogosultak. Az állam feladat ellátási kötelezettsége, hogy a vallásilag elkötelezett intézményeket olyan arányban támogassa, amilyen mértékben ezek az intézmények állami, önkormányzati feladatokat vállalnak át. Ezt az arányt más megközelítésben az fejezi ki, hogy az állampolgárok mily en mértékben veszik igénybe ezen intézmények szolgáltatásait, vagyis milyen arányban tehermentesítik a hasonló funkciójú állami, önkormányzati intézményeket. A közszolgálati tevékenységet végző egyházi intézmények összességében megkapják ugyanazt a támogat ást, amelyet az önkormányzati intézmények azonos tevékenységük után átlagosan kapnak. Az önkormányzatok támogatását, mint ismeretes, részben az adott célra megállapított normatíva, részben pedig az önkormányzatok más bevételei, így különösen az szjaból va ló részesedés finanszírozza. Az azonos helyzet kialakítása érdekében a törvényjavaslat előírja a kiegészítő támogatás számításának módszerét. A kiegészítő támogatás összegének számításához évente az önkormányzatok adott ágazati működési kiadásainak és felú jítási költségeinek összegét kell csökkenteni az intézményi saját bevételekkel, továbbá a közoktatásra központosított előirányzatból adott olyan külön támogatással, amelyhez pályázat útján az önkormányzati és egyházi fenntartó, illetve intézményei egyaránt hozzájuthatnak. Az így megállapított összegből meghatározható a normatív, illetve a nem normatív támogatás aránya az összes támogatáson belül, és ebből adódik a kiegészítő támogatás összege. Ez a támogatás az adott megye, főváros közoktatásfejlesztési te rvében szereplő egyházi iskolák tanulói után számítandó, amelyet az adott évben várható átlaglétszám figyelembevételével kell megtervezni. Ha az önkormányzat által tervezett és a tényleges adatok között eltérés van, akkor azt az illetékes egyházi fenntartó val történő egyeztetés során kell rendezni. E támogatási rendszer megvalósulása esetén okafogyottá válnak, és megszűnnek az állammal vagy az önkormányzatokkal kötött közoktatási megállapodások, illetve a más, hasonló tartalmú szerződések eddigi pénzügyi kö telezettségvállalásai. A felsőoktatásban a világi és a hitéleti kérdés támogatását illetően ugyanazok a formák és normatívák érvényesülnek, mint az állami intézményekben. Az állami finanszírozású világi képzésre felvett hallgatók után az állami intézmények ével azonos képzési normatíva, hallgatói juttatás, valamint a felsőoktatási törvényben biztosított további támogatások járnak. A pályázat alapján elosztásra kerülő központosított felsőoktatási előirányzatok esetében az egyházi és az állami fenntartású inté zmények pályázatainak elbírálása azonos módon történik. A felsőoktatási intézmények és kollégiumok a működtetéshez a képzési normatíva legalább felének megfelelő összegű támogatást kapnak. A hitélettel összefüggő képzést nyújtó egyházi felsőoktatási intézm ényeknél a finanszírozás azzal a sajátossággal érvényesül, hogy a támogatás nagyságának megállapításához egyetemi szintű képzés esetén a bölcsészkarokon, főiskolai képzés esetén a tanárképző főiskolák humán szakán nyújtott támogatás a mérvadó. Az egyházi f enntartású felsőoktatási intézményekben az államilag finanszírozott hallgatók számának aránya évfolyamonként az összes, államilag finanszírozott hallgatói létszámon belül nem lehet kisebb, mint a '97. évi első évfolyamon. A javaslat szerint az állam és az egyház szétválasztásának, valamint az állampolgári szabadság és önrendelkezés alkotmányos elvéből kiindulva a Magyarországon működő egyházak az adófizető állampolgárok értékválasztása és akaratnyilvánítása révén önálló jövedelemre jogosultak. A személyi jö vedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználásáról szóló módosító törvényjavaslat szétválasztja a civil szférát és az egyházakat oly módon, hogy mindegyik különkülön 11 százalékkal kedvezményezhető. A Magyarországon törvényesen bejegyzett egyházak esetében ez azt jelenti, hogy az újszerű rendelkezési lehetőség része az egyház
