Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 22 (314. szám) - Akar László pénzügyminisztériumi államtitkár együttes expozéja az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló törvényjavaslathoz, valamint a személyi jövedelemadó meghatározottrészének az adózó rendelkezése szerinti közcélú... - AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
2135 függetlenségéhez szükséges anyagi alapok megteremtésének. Ennek keretében az egyházak az adófizetők befolyásmentes és titkos akaratnyilvánítása alapján önálló jövedelemhez jutnak. Az olaszországi megoldáshoz hasonlóan - tiszteletben tartva a nem vallásos állampolgárok jogait is - azok az adófizető magánszemélyek, akik nem kívánnak valamely egyházat támogatni, erről a külön 1 százalékról egy, az O rszággyűlés által a költségvetési törvényben meghatározott elkülönített állami cél javára rendelkezhetnek. Figyelembe véve, hogy a támogató állampolgári magatartás kialakulásához és az egyházak új finanszírozási rendre történő felkészüléséhez megfelelő idő re van szükség, átmeneti szabályokat és garanciákat kell alkalmazni. Ennek megfelelően a következő négy évre a rendelkező nyilatkozat éve szerinti költségvetési törvényben meghatározott progresszív személyi jövedelemadó 1 százalékának az 50 százalékáig az állam, az egyházak összességére nézve az adófizetők felajánlása szerinti arányokban garanciát vállal. Emellett az állam vállalja azt is, hogy az egyes egyházak szjarészesedése egyházanként meghatározott, mégpedig az 1998as költségvetési törvényben szerep lő támogatási összegnél alacsonyabb nem lehet. Az átmeneti, 1998as évben az egyes egyházakat megillető személyi jövedelemadórészesedés a '98. évi költségvetési törvényjavaslatban a hozzájárulás az egyházi alapintézmények működéséhez, felújításához és ber uházásaihoz előirányzatcsoport egyházankénti előirányzatai helyettesítik, és az említett garancia szerint legalább ezeket az összegeket '99től kezdve négy egymást követő éven keresztül az egyes egyházaknak meg kell kapniuk. Itt szeretném felhívni a figye lmet arra, hogy a kormány a Szentszékkel kötött megállapodásban vállalta, hogy 2001ben megvizsgálja a garancia esetleges részbeni meghosszabbításának indokoltságát. Ez a vállalás nyilvánvalóan valamennyi egyházat érintő felülvizsgálatot jelent. Az 1994. é vi XXXII. törvény előírásai alapján folytatódik a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezése. Fontos társadalmi érdek a törvény kettős céljának érvényesülése egyrészt az egyházakat ért súlyos jogsértések részbeni orvoslása, másrészt az egyháza k törvények által megszabott tevékenységéhez szükséges tárgyi feltételek biztosítása. A törvényjavaslat lehetőséget ad arra, hogy az egyház által igényelt ingatlan helyett a vele történt megállapodás alapján pénzbeli kártalanítás legyen adható. A pénzbeli kártalanítás a törvényjavaslat szerint járadék forrásává alakítható át. Ennek a járadéknak a mértéke 1998 és 2001 évek között 4,5 százalék, a 2001. évtől 5 százalék. Ez a mérték igazodik a hosszú távú devizabefektetések várható hozamához azzal, hogy a mért éket évente a forint devizakosárban mért átlagos leértékelésének ütemével valorizálni kell. Ha az adott egyház a pénzbeli kártalanítást járadékká kívánja átalakítani - ahogy erről a Katolikus Egyház már nyilatkozott , úgy arról külön konkrét megállapodást kell kötnie az arra felhatalmazott állami szervvel. A volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló '91. évi XXXII. törvény hatálya alá tartozó és visszaigényelt ingatlanokat tehát az egyház - ha így kívánja - két csoportra oszthatja. A z egyik csoportban a rendezés továbbra is az említett törvény szabályai szerint történik, a másik csoportba kerülő ingatlanok pedig a járadék alapját képezik. E törvény módosításával a kormány nem 10 éves időszakra - tehát 2001ig , hanem a 2011ig terjed ő időre évenkénti egyenletes értékarányos ütemezésben hagyja jóvá az egyháznak tulajdonba átadásra kerülő ingatlanok jegyzékét. (8.30) Ezzel a végrehajtás teljes időszaka 20 évre nő. Az egyházak kulturális öröksége, ezen belül az egyházi levéltárakban, kön yvtárakban, múzeumokban és más gyűjteményekben őrzött értékek és dokumentumok a magyar kulturális örökség egészének fontos részét képezik. Szükséges, hogy az egyházak és az állam együttműködjenek az értékek megőrzésében, gyarapításában és közhasználatának biztosításában.
