Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 22 (314. szám) - Akar László pénzügyminisztériumi államtitkár együttes expozéja az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló törvényjavaslathoz, valamint a személyi jövedelemadó meghatározottrészének az adózó rendelkezése szerinti közcélú... - AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
2133 AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Mint ahogyan Avarkeszi államtitkár úr expozéjában ismertette, az egyházfinanszírozás alakításánál középtávú cél, hogy a hívek közvetlen és közvetett módon maguk gondoskodjanak egyházuk fenntartásáról, és ennek alapvető forrása a személyi jövedelemadó meghatározott részének felajánlása, illetv e az egyházak által nyújtott szolgáltatások igénybevétele legyen. A kívánatos állapot kialakulásáig tartó átmeneti időre ugyanakkor biztosítani indokolt az állami támogatást, ezt azonban mindinkább a politikai szándékoktól és mérlegelésektől független auto matizmusuk révén szükséges megvalósítani. E törekvéseknek megfelelően alakult ki a finanszírozási rendszer reformjára vonatkozó elgondolás, amit a benyújtott, az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló törvényjavaslat tartal maz. Természetesen a törvényjavaslat a Magyar Köztársaság és az Apostoli Szentszék megállapodásában foglaltakkal összhangban van. A kormány ugyanakkor magától értetődően azon az állásponton van, hogy a finanszírozási rendszert nemcsak a katolikus, hanem va lamennyi egyházra vonatkozóan új törvényi alapokra kell helyezni. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat kidolgozásánál figyelemmel voltunk a nemzetközi gyakorlatra is. Az Európai Unió országaiban e tekintetben elég vegyes a kép, több egyházfinanszírozás i modell létezik. Vannak országok, így például Belgium, ahol az egyházak tevékenységének pénzügyi alapjait az állam biztosítja. Görögországban az állam az ortodox egyház papjainak fizetéséről és nyugdíjáról gondoskodik. Más országokban az állam közvetlenül nem folyósít az egyháznak támogatást, de megteremti annak jogi feltételét, hogy az egyházak az állampolgároktól adót szedhessenek. Így például Németországban a polgár fizetéséből az általa megjelölt felekezet számára az adóhivatal automatikusan levonja az illető jövedelemadójának bizonyos százalékát. Spanyolországban és Olaszországban az adófizetők személyi jövedelemadójuk meghatározott ezrelékét ajánlják fel, de az olasz állampolgárok ezt az összeget jótékony célú állami alapnak is adhatják. Ausztriában p edig az elismert egyházak, illetve hitközségek tagjai előző évi jövedelmük mintegy másfél százalékát fizetik egyházi hozzájárulásként, és egyes egyházak kártérítést is kapnak a nácik által elvett javaikért. Angliában az anglikán egyház, bár államegyháznak minősül, közvetlenül szintén nem részesül a költségvetési támogatásban, de sajátos angol formaként a polgár szerződéses formában adhat támogatást, ajándékozhat pénzt az egyháznak vagy más jogosult közhasznú intézménynek, amelyhez az állam évente változó ar ányban a maga részét hozzáteszi. (8.20) Sajátos a franciaországi helyzet az állam és az egyházak szétválasztásának történeti értelmezéséből adódóan. A francia egyházak ugyanis nem kapnak pénzügyi támogatást az államtól, de létrehozhatnak alapítványokat a v allási élet pénzügyi alapjainak megteremtéséhez. A templomok, zsinagógák itt az önkormányzatok tulajdonát képezik, így fenntartásukról is ők gondoskodnak, ideértve a világhírű gótikus katedrálisokat is. Az előterjesztett magyar egyházfinanszírozási javasl atban egyik említett modell sem jelenik meg tisztán, de a hazai sajátosságokra tekintettel összességében egy, az európai megoldásokkal rokon koncepciót alakítottunk ki. A már említett középtávú céloknak megfelelően a finanszírozási rendszer javasolt korsze rűsítésének alapelve, hogy az egyedi adottságokat tükrözve a finanszírozás lehetőség szerint mentesül a sajátos politikai szándékokat követő költségvetési alkutól oly módon, hogy alapvetően az adófizetők akaratnyilvánítására épít, és az átmenet időszakában is jól meghatározott automatizmusokat érvényesít, a közcélú tevékenység támogatásainál pedig az eddigieknél jobban érvényesül a szektorsemlegesség, illetve a szolgáltatások igénybevételére vonatkozó állampolgári akaratnyilvánítás tiszteletben tartásának e lve. A törvényjavaslat szerint az új finanszírozási konstrukció fő elemei az egyházak által ellátott közszolgálati és hitéleti funkciókhoz kapcsolódnak. Az egyházi közszolgálati tevékenységet végző
