Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 21 (313. szám) - Az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz):
2101 joganyag felülvizsgálata is. A törvényjavaslathoz fűz ött miniszteri indoklás a javaslat alapkoncepcióját abban jelöli meg, hogy az új törvény a számítógépes ingatlannyilvántartási rendszer kialakítását követő idő szabályait foglalja majd magában. Erre utal egyébként a törvényjavaslat 1. § (1) bekezdése is, amikor úgy fogalmaz, hogy "Ez a törvény a gépi adatfeldolgozásra átállított ingatlannyilvántartás szabályait határozza meg". Az indoklás az új törvény szükségességének indokai körében új jogintézmények megjelenésére is hivatkozik, mint például önkormányza ti tulajdon, állami tulajdonú ingatlanok kezelésének szabályváltozásai, jelzálogjog újraszabályozása. Tisztelt Országgyűlés! Az általános vita tárgyát a törvényjavaslat szükségességének, indokoltságának és alapelveinek vizsgálata képezi elsősorban. Így nek ünk is arra a kérdésre kell legelőször válaszolnunk, hogy az elhangzott indokok valóban szükségessé teszike egy új törvény megalkotását. Az ingatlannyilvántartás halaszthatatlan korszerűsítéséről, az elektronikus gépi adatfelvételre történő áttérésről - mint már említettem - az 1994. évi V. törvény intézkedik, mely egyébként az ingatlannyilvántartásról szóló 1972. évi 31. számú törvényerejű rendeletet számos ponton módosította. Vitathatatlan, hogy az ingatlannyilvántartás eljárási rendjében az elektroni kus adatfeldolgozás további részletszabályok megalkotását teszi szükségessé. Ugyanakkor azonban maga a javaslat sem kíván változtatni az ingatlannyilvántartás eljárási rendjének lényegén. Az előttünk fekvő javaslatot tanulmányozva láthatjuk, hogy a törvén yjavaslat a telekkönyvezés valamennyi korábbi alapelvét megőrzi. Így megtartja a klasszikus telekkönyvi elveket - mint például a közhitelesség, nyilvánosság, a rangsor elve, az okirati elv , és fenntartja az újabb keletű megoldásokat is, mint a földnyilvá ntartás egységességének elve. A javaslat tanulmányozása során azt is láthatjuk, hogy az egyes elveket kibontó részletszabályok kisebb eltérésektől eltekintve ugyancsak megegyeznek a korábbi megoldásokkal. Félreértés ne essék, mindezt nem a javaslat hibájak ént említjük, ellenkezőleg: örvendünk annak, hogy a tisztelt kormány nem esett a mindenáron való újítás hibájába, hiszen a telekkönyv elvei és szabályai Magyarországon több, mint másfél évszázad óta kipróbált szabályok, melyek mindenkor jól betöltötték fun kciójukat. Külön pozitívumnak tartjuk a miniszteri indoklásban őszintén beismert azon megállapítást, hogy "az ingatlannyilvántartás korszerűsítése" kifejezés megtévesztő is lehet, mivel e korszerűsítés valóságos célja a klasszikus telekkönyvi eljáráshoz, a telekkönyvi eljárás garanciáihoz történő visszatérést jelenti. A kérdés csupán az, hogy ha a számítógépes nyilvántartásra való áttérés törvényi alapjait már egy más törvényben megteremtettük, ha az elektronikus adatfeldolgozás csupán kisebb módosításokat igényel az eljárási szabályokban anélkül, hogy az eljárás tartalmi lényegén változtatást lehet eszközölni, ha az ingatlannyilvántartás alapelvei változatlanul maradnak, csupán néhány új jogintézmény jelent meg, melyek egy része a régi telekkönyvi joghoz való visszatérés irányába mutat, akkor vane szükség egy teljesen új ingatlannyilvántartási törvényre. Nem lennéneke megoldhatók ezek az újítások és pontosítások egy átfogó törvénymódosító novella megalkotása révén? Az elektronikus adatfeldolgozást illet ően látnunk kell, hogy az elektronikus gépi adatfeldolgozás nem tartalmi, hanem technikai kérdés, mégpedig az eszközök, a műszaki és tárgyi feltételek korszerűsítésének kérdése. (19.20) Olyan változást jelent, mely a telekkönyv, az ingatlannyilvántartás t echnikáját, nem pedig elveit, tartalmát és nem lényegi szabályait változtatja meg. Az új jogintézmények pedig részben már korábban megjelentek - mint például az önkormányzati tulajdon , és a miattuk szükségessé vált szabálymódosításokat már az 1994. évi V . törvény elvégezte, részben olyanok, melyek további egyszerű törvénymódosításokkal az ingatlannyilvántartásba beépíthetők lennének.
