Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 8 (294. szám) - Bejelentés új frakcióvezető megválasztásáról - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - HORN GYULA miniszterelnök:
22 mutatkozó gondok és bajok súlyát, jelentőségét. Alábecsültük '94et követően és azután is. Tisztelt Torgyán József, valóban olyan károkat okoztak a magyar mezőgazdaságnak kárpótlással és egyebekkel, ho gy valóban hosszú évek kellettek, mire ezeket egyáltalán helyre lehet hozni vagy javítani lehet. (Taps a kormánypártok soraiban.) A másik, amit viszont a jelen és a jövő számára nagyon fontosnak tartok - hiszen ott az agrárfórum résztvevői ezzel egyetértet tek , hogy a kormány elhatározott szándéka, politikája volt '94től kezdődően, hogy a magyar mezőgazdaság többé nem viseli el szűk pártpolitikai érdekek képviseletét. Ezt szíves figyelmébe ajánlom mindenkinek. Amikor mi javaslatot teszünk, amikor behozzuk a különböző, agráriummal összefüggő törvényeket, akkor nagyon szeretném kérni, hogy ezt vennék figyelembe. A másik, amit meg kívánok jegyezni, a következő: én egyetlen képviselőtársam múltjával sem foglalkozom, Torgyán Józsefével sem. Bár biztos érdekes l enne. (Derültség a kormánypártok soraiban.) De bevallom, engem nem foglalkoztat senkinek a múltja. De az igen, hogy a Kisgazdapárt mit tesz le az asztalra most és az elkövetkező hónapokban. Ez foglalkoztat, képviselő úr. E téma zárásaként hadd jegyezzem me g: mindenki emlékszik a '94es választási kampányra, amikor az akkori kormány, MDFkormány a Magyar Televízió közreműködésével a választási kampány középpontjába helyezte az ügynöktörvénnyel összefüggő dolgokat; tudjuk, milyen következménnyel és eredmények kel. Azt hiszem, érdemes önöknek is tanulni a történelemből, a múltból, még ha azok a közelmúltban is történtek. Pokorni Zoltán azt mondotta, hogy fölöslegesek voltak a stabilizációs intézkedések. Tisztelt Frakcióvezető Úr! Mondjon nekem egyetlen konkrét p éldát, nevezze meg, hogy mely intézkedések voltak fölöslegesek! (Zaj.) Melyiket kerülhettük volna meg? (Zaj.) Én kész vagyok tárgyszerű vitára, gondolom, a pénzügyminiszter úr és a kormány más tagjai is. Készek vagyunk egy érdemi, tényszerű, alkotó vitára. Fogalmazzák meg, mit nem kellett volna megtenni ha igen, ahelyett mást hogyan, miként javasoltak. Erre a beszédre készülve végignéztem egy sor, a három év alatt készült jegyzőkönyvet a parlamentről, hogy milyen konstruktív javaslatai, elgondolásai voltak az ellenzéknek ezekben a nagy ügyekben: költségvetés, gazdasági átalakulás, stabilizáció. Elvétve találtam ilyeneket. (Pokorni Zoltán: Harminc törvényjavaslat volt!) Igen, megnéztem ezt a harmincat is. Abból kettő olyan, amellyel lehetett, érdemes lett vol na foglalkozni, s hozzáteszem: lehet, hogy ez a mi mulasztásunk. A harmincból kettő, ami a stabilizációhoz kapcsolódott! De egyik sem volt a kettő közül sem nagy jelentőségű, átfogó jellegű. Mondják meg, tudniillik önök is felelősséget viselnek azért, hogy a társadalom hogyan viselte és hogyan viseli el a stabilizáció következményeit. (Zaj.) Demeter Ervinnek csak meg kívánom jegyezni: az 5,5 százalékos reálbérnövekedés teljes mértékben alá van támasztva a termelékenység növekedésével. Sőt, az első félévben a termelékenység 11,5 százalékkal nőtt. Ez is garancia arra, hogy az év további hónapjaiban és azt követően a béremelésnél megalapozott ez az emelkedés, jóllehet, erre nagyon gondosan kell ügyelnünk és nagyon fontos az a körülmény, hogy a magyarországi te rmelékenységi alakulás a legjobb a középkeleteurópai térségben. Tehát ezért nem tartunk attól, hogy elszabadulnak a bérek, és ez megint inflációt gerjeszt vagy instabilitást okoz. Végül, ami a lakosságcserét, a szlovák kormányfő javaslatát illeti. Megism étlem azt, amit a televízióban és a rádióban is mondtam: ez a kérdés, ez a Meiarféle javaslat nem szerepelt a napirenden. Egyszerűen nem engedtem, hogy erről bármiféle tárgyalás folyjék a győri találkozón, mert ez annyira méltatlan hozzánk, a két országho z, a két ország viszonyához, a két országban élő népekhez és nemzetiségekhez, hogy erről tárgyalni sem voltunk hajlandók. Úgyhogy lehet, hogy Meiar úr fölvetése kapcsán elsápadtam, de hadd tegyem hozzá: felháborodásomban, hogy hogyan lehet ilyen javaslatot tenni. Ezért sem kívántam; mint ahogy megállapodtunk, hogy elfelejti ezt a javaslatát - sajnálom, hogy a nagygyűlésen ezt szóba hozta , hogy ezt a sajtótájékoztatón nem
