Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. szeptember 10 (296. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslat; az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló törvényjava... - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP):
205 Ezért - a választójogi törvény átmeneti jellegére is tekintettel - ma még mindenképpen szükséges lenne a kis pártok összekapaszkodásának megakadályozása, nehogy az országgyűlési va gy a kormányzati munka teljességgel ellehetetlenüljön. Ezért a Független Kisgazdapárt abból a megoldásból indult ki, amelyet korábban a választójogi törvény megalkotásakor Magyarországon valamennyi politikai erő alapként vett figyelembe, hogy a pártonkénti 5 százalékos küszöb - illetőleg akkor 4 százalék volt, később emelkedett ez 5 százalékra - egy olyan határ, amely meggátolja az Országgyűlés atomizálódását. Most azonban a belügyminiszter úr az előterjesztésével a közös lista esetében feloldja ezt a szabá lyt, és arra hivatkozik, hogy itt lényeges változtatás nem történt. Kérem, ez nem igaz! Ha elfogadja a Ház a belügyminiszter úr előterjesztését, ebben az esetben a jelenlegi legerősebb három parlamenti párt, de adott esetben akár négy parlamenti párt párto nként akár két kis pártocskát is behozhat a hátán, és téved a belügyminiszter úr, amikor úgy gondolja, hogy bármiféle veszélyt vesz magára az a párt, amelyik ilyen módon kalkulál. Miről van itt szó? A kapcsolt lista esetén a kapcsolás feltétele az, hogy ké t párt esetén 10 százalékkal, három vagy több párt esetén 15 százalékkal rendelkezzék majd a mandátumszerzés kapcsán a három vagy a több párt. De van még egy feltétel; nevezetesen: az 5 százalékos küszöb túlhaladásának feltétele. Hiszen ha ezt nem tudja pr odukálni az érintett párt, ebben az esetben a kapcsolt listában részt vevő valamennyi párt elveszti a területi listás, illetőleg a kompenzációs mandátumlistás helyeit, ennek következtében tehát gyakorlatilag csak az egyéni választókerülettel tud bekerülni a parlamentbe. Ez egy olyan rendelkezés, amely mindenképpen fontos egy talpra nem állított gazdasággal rendelkező ország esetében, hiszen ha csak arra utalok, hogy amikor az országgyűlési képviselettel rendelkező pártok száma hatról hétre emelkedett, tulaj donképpen már akkor felborult az Országgyűlés rendje, mert a hét parlamenti párt működési rendje a Ház számára már elviselhetetlen terheket kezdett jelenteni. Gondolják végig, hogy adott esetben tizenkét parlamenti párt működése mennyire el fogja lehetetle níteni az Országgyűlést, és arról már nem beszélek, hogy a kormányzat stabilitását pedig alapvetően veszélyezteti, mert a kormányzati stabilitás veszélyeztetése azt jelenti, hogy az erősebb pártoknak fel kell adni a programjaikat, olyan kompromisszumokat k ell kötniük, amelyek veszélyeztetik az ország gazdasági fejlődését. (11.20) Miért állítom én azt, hogy ilyen veszélyt hord magában a mostani módosítás? Azért, kérem, mert a belügyminiszter úr nagyvonalúan a közös lista esetében azt állítja, ott nem lehet k iszámítani, hogy a közös listát állító pártok milyen arányban szereznek mandátumot, ezért náluk az 5 százalékos küszöb eltörlendő. Igen ám, csakhogy ez egy óriási szakmai melléfogás a belügyminiszter úr esetében. És hogy ez mennyire így van, hadd hivatkozz am arra, hogy az ő beterjesztése, tehát a törvénymódosítása egyértelműen cáfolja a belügyminiszter úr által elmondottakat, hiszen ha a 3. § (3) bekezdését előveszi, akkor ott a saját előterjesztéséből azt olvashatja: a közös egyéni választókerületi jelölt és a közös területi lista töredékszavazatai az érintett pártok által meghatározott arányban kerülnek fel a közös jelöltet, illetőleg a listát állító pártok szerinti országos listákra. Ez azt jelenti magyarán, a pártok meghatározzák, hogy milyen százalékos arányban kívánnak a közös munka eredményéből részesülni, tehát megállapítható, hogy milyen arányban részesülnek a közös listából. Itt tehát egyáltalán nem okozna nehézséget az 5 százalékos küszöbnek a behozatala, illetőleg a másik eset is megoldás lehet, h ogy elég a kapcsolt lista, nem kell a közös lista. Félreértés ne essék, nehogy valaki azt mondja, hogy a Független Kisgazdapárt valamiféle önzésből terjeszti elő ezt az álláspontot. Most felelősségem tudatában bejelentem a Ház előtt, ha meg merik tenni, ho gy a belügyminiszter úrnak ezt az indítványát elfogadják, a Független Kisgazdapárt két kis pártot behoz a Házba, hiszen nem fog lemondani arról a lehetőségről, hogy mi az erőnket növeljük a kis pártocskák kis szavazataival, kis szavazattöredékeivel.
