Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 21 (313. szám) - A Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - DR. TAKÁCS IMRE (MSZP):
2030 befolyásolja rosszul a külkereskedelmi mérleg egyenlegét. A Központi Statisztik ai Hivatal adatai alapján bizonyítható, hogy az idegenforgalom egyre meghatározóbb szerepet tölt be a nemzetközi fizetési mérleg változásában. Én Torgyán József képviselőtársammal ellentétben ezeknek az adatoknak hiszek, mert pontosan kiszámolt adatok. 199 5ben hazánkban az idegenforgalom aktívuma 34 millió dollár volt, 1996ban 406 millió dollár, 1997 első felében 551 millió dollár. A KSH legújabb adatai és az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium számításai szerint 1997. január 1jétől augusz tus elsejéig már 728 millió dollár volt az idegenforgalom aktívuma, ami nem nagyon fordult elő eddig a magyar nemzetgazdaság fejlődésében. Ezen igen örvendetes tények jelentősen javítják a passzív külkereskedelmi mérleget. Ha a lakosság fogyasztása emelked ik - márpedig ez a jövőben egyértelműen bekövetkezik , akkor az import tovább nőhet, s a külkereskedelmi mérleg egyenlegét ronthatja, ha az export nem tud ilyen mértékben felpörögni. Emiatt is szükség van az idegenforgalom céltudatos, komplex fejlesztésér e. Ezt a fejlesztést a költségvetési törvényjavaslatnak is elő kell segítenie. Nemcsak hajdúszoboszlói lakosként állítom azt, hogy a gyógyidegenforgalom, a gyógyturizmus területén jelentős komparatív, magyarul viszonylagos előnyökkel rendelkezünk, ugyanak kor nem használjuk ki kellő mértékben ezeket az előnyöket. A közelmúltban Hajdúszoboszlón megtartott országos tanácskozáson a '90es évek elején végzett vizsgálataimra hivatkozva rámutattam, hogy a hazánkhoz hasonló szűk belső piacú, kevés anyag, energia, erőforrású országokban a devizabevételek 50 százaléka származott különböző szolgáltatásokból, hazánkban ez akkor csak 10 százalék volt. A tanácskozás neves szakemberei sokoldalúan igazolták, hogy jobban lehetne hasznosítani a hajdúszoboszlói és a szobosz lóihoz hasonló gyógyvizeket a nemzetgazdaság javára is, ha a bádogcsordák, a kamionok nem ötven, hatvan méterre dübörögnének el a világhírű fürdő bejáratától. Nem véletlen mondom ezt, mert valóban csordaszerűen haladnak ezek a kamionok egymást érve, és nem csak esztétikailag szörnyű látvány ez, hanem igen negatív hatással van a gyógyturizmus fejlődésére. Ugyanis az egyértelmű, hogy nemcsak a gyógyvíz összetétele, hanem a csend, a tiszta levegő is gyógyító hatású. A szakminisztériummal évek óta tárgyalok ebbe n az ügyben. Előrehaladás ugyan történt már de a végső megoldást, a várost elkerülő 4. számú főút megépítését fel kell gyorsítani. Ezt az 1998. évi költségvetésnek is elő kell segítenie. Az elmondottak, azt hiszem, hogy egyértelműen bizonyítják, hogy ez ne mcsak helyi érdek, hanem nemzetgazdasági érdek is. Ezzel hozzájárulhatunk ahhoz, hogy évente kétszázezernél több külföldi és magyar állampolgár keresse fel a neves hajdúszoboszlói gyógyhelyet, csak így érhetjük el, hogy az idegenforgalmi mérleg, amely eddi g is igen kedvezően alakult, tovább javítsa fizetési mérlegünket. Az 1998. évi költségvetési törvényjavaslatban hat idegenforgalmi intézőbizottság van. Emellett szükség lenne a DebrecenHortobágyHajdúszoboszló háromszög, valamint TokajHegyalja érdekeit i s jól ismerő, azt hatékonyan képviselő intézőbizottság létrehozására és annak működését megalapozó előirányzat meghatározására is. Tulajdonképpen nehezen tudom elképzelni azt, hogy a Mátrai és a Bükki Intéző Bizottság rendelkezik majd annyi ismerettel a Ha jdúság idegenforgalmi fejlesztésénél, mint egy olyan intézőbizottság, amely ott helyben dolgozik. Tisztelt Ház! Az elmondottak alapján úgy tűnik, hogy lobbyzás céljából mondtam el gondolataimat. Aki ezt feltételezi, annak igaza van. (Derültség.) Úgy gondol om azonban, hogy megfelelően bizonyítottam azt, hogy a magyar nemzetgazdaságért lobbyzok akkor, amikor Hajdúszoboszló és a jelentősen elmaradott térségek fejlesztését szorgalmazom, mert a gazdaságilag kettészakadt ország hosszú távon megakadályozhatja a ga zdagabb régiók fejlődését is. Ugyanakkor olyan fejlesztéseket sürgetek, amelyek a magyar nemzetgazdaság nagyobb előrehaladását valósítják meg. Az valamennyiünk számára egyértelmű, hogy az idegenforgalom fejlesztése számottevően hozzájárul más ágazatok gyar apodásához is, ezáltal nő hazánkban a foglalkoztatottság, amit Mádi László képviselőtársam egészen élesen, de néhol azért tévesen élezett ki.
