Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 21 (313. szám) - A Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - SZENTKUTI KÁROLY (SZDSZ):
2022 ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Most visszatérünk az írásban előre jelentkezett felszólalók felszólalásaira. Soron következik Szentkuti Károly, a Szabad Demokraták Szövetsége részérő l; őt követi majd Mádi László, a Fidesz képviseletében. Megadom a szót Szentkuti Károly képviselő úrnak. SZENTKUTI KÁROLY (SZDSZ) : Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Még hideg a víz... Amint azt több éve teszem, ez évben is a '98as költségvetési törvénytervezet kapcsán az önkormányzatokról és a rendvédelmi szervek - a rendőrség, a határőrség, a tűzoltóság, a polgári védelem - finanszírozási problémáiról kívánok beszélni. Hozzászólásomban először egy kis visszapillantást tennék a koa líció három és fél éves ténykedésére az önkormányzati finanszírozás területén, majd a '98as tervezett büdzsé legfontosabb problémáiról ejtenék szót, és végezetül több olyan módosító javaslatot fogalmaznék meg, amely az SZDSZ önkormányzati munkacsoportja á ltal szükséges változtatásokat tartalmazza. Tehát először a számvetés az eltelt három és fél évről. Az önkormányzatok gazdasági önállósága működésük financiális biztosítása nélkül nem értelmezhető. Az 1990ben kialakított támogatási rendszer '9497 között csak apróbb korrekciókon esett át. Az önkormányzati vagyon köre, a normatív elosztási rendszer, a helyi bevételi források aránya fő elemeiben nem változott. Az önkormányzatok működési tapasztalata - az úgynevezett csődtörvény, a nettó finanszírozás - felel ősebb gazdálkodást eredményezett, de a megszorító gazdaságpolitika az önkormányzatokat nagyobb mértékben sújtotta, mint más alrendszereket. A folyamatos megszorítások ellenérzéseket váltottak ki az önkormányzatokból, de a szféra kemény viták után mindig ké pes volt reális költségvetési kompromisszumok megkötésére, és megoldotta - néhány kisebb konfliktustól eltekintve - alapvető feladatait. A mért közvéleménykutatási adatok alapján az önkormányzati szféra továbbra is sikeresnek tekinthető, a polgárok kedvez ő megítélése mellett dolgozhatnak az önkormányzatok. Ami a kisebb korrekciók pozitívumaként értékelhető, az a vagyongazdálkodás rendezettebbé tételében, az állami alapok koordináltabb felhasználásában, a külterületi földek átadásában, a helyi, a kistérségi , megyei sajátosságokra tekintettel lévő differenciált normatívákban, a cél- és címzett támogatási, illetve az önhibáján kívül hátrányos rendszer normativitásának erősödésében, a társulások pénzügyi ösztönzésének megindulásában, a területfejlesztés intézmé nyrendszerén keresztül a decentralizált források létrejöttében és a belső pénzügyi ellenőrzési rendszer kialakulásában lelhetők fel. (12.30) A pénzügyi szabályozórendszeren belüli finomításokat pozitívan értékeljük. De önkritikusan be kell vallani: a rends zer érdemi átalakítása, amelyet az SZDSZ végig a négy év alatt szorgalmazott, elmaradt. Ennek lényegesebb irányait sokszor elmondtuk, leírtuk, de nem árt röviden felidézni. Mondtuk, hogy váljék kiszámíthatóbbá, több évre biztonságosabban tervezhetővé az ön kormányzati finanszírozás. Tisztább, átláthatóbb tervezési keretek szükségesek, komolyan végig kell gondolni a fejlesztési és a működési költségvetés külön tervezését. Most ez eléggé összemosódik és nehezen kibontható. Az össztámogatásokon belül jelentősen növekedjék a saját bevételek aránya, nőjön a polgárok közvetlen érdekeltsége a források felhasználásában, hosszú távú garancia legyen a saját források tervezhetőségére. A jelenlegi kiegyenlítő rendszert nem igazán tartjuk jónak, melyben semmiféle ösztönző elem nem jelenik meg. A települések tényleges lehetőségeihez kellene igazítani a kiegyenlítő rendszert.
