Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 21 (313. szám) - A Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - SZENTKUTI KÁROLY (SZDSZ):
2023 Az önkormányzatok közötti szolidaritás, kölcsönös érdekeltség elvének kibontása alig jelenik meg a költségvetés filozófiájában, és hiá nyzik az önkormányzati számvevőszék, a külső ellenőrzés is. Álláspontunk az, hogy nem a feladat- és hatáskörök átrendezésével kell kezdeni az önkormányzati rendszer átalakítását, hanem a pénzügyi szabályozórendszer nagyon erős és határozott átalakításával. Ennyi visszatekintés után szeretném egy picit a '98as költségvetés önkormányzati és rendészeti fejezeteit górcső alá venni. Az 1998as irányelvek és az előttünk lévő törvényjavaslat - az előző évek gyakorlatához hasonlóan - makrogazdasági célokból vezeti le az önkormányzati finanszírozás elveit és sarokszámait. Rossznak tartjuk, hogy az önkormányzati rendszer más államháztartási alrendszerekhez képest megint háttérbe szorul. Az önkormányzatok kiadási pozíciói 112 százalékkal, míg a központi költségvetési szerveké 123 százalékkal, de az elkülönített alapoké is 121 százalékkal emelkednek. Az ellátandó feladatokhoz képest az idei tervezet szintén az önkormányzatok alulfinanszírozását tükrözi. A hét önkormányzati szövetség parlamenti képviselőknek is eljuttato tt állásfoglalása világosan mutat rá, hogy a 78 százalékos dologi kiadásnövekmény jelentősen elmarad a tervezett inflációtól. Persze ahhoz képest, hogy tavaly semmi nem volt, ez nyilván előrelépés. Az egyik legvitatottabb kérdés a 14,5 százalékos tervezet t bérfejlesztés biztosítása egy 2 százalékos önkormányzati létszámleépítés mellett. A mi véleményünk az, hogy nincsenek - a megnövekedett feladatokat is tekintetbe véve - az önkormányzatoknál olyan tartalékok, amivel ezt a lépést meg tudják csinálni. Világ osan kell látnunk, hogy az egyszerű önkormányzati felhalmozási források 1998ban el fognak apadni. Nem várható jelentős saját bevétel, akkora bevétel, mint 1997ben e téren. A beruházások ösztönzése, az önkormányzatokon keresztül a gazdaság fejlesztése pri oritás. Ezért mindenképpen indokoltnak tartjuk a felhalmozás és a beruházási kiadási keretek 12 százalékos növelését. Az előterjesztés további, általunk vitatott pontjaira szeretném felhívni a Pénzügyminisztérium és képviselőtársaim figyelmét. Az egyik az a nemkívánatos tendencia szerintünk, amelyik folytatódik, hogy a személyi jövedelemadó átengedett forrásnak most már a fele kiegyenlítésre, illetve normatív finanszírozásra megy el. A felhalmozási jellegű decentralizált támogatás, amely új, megjelenése vé leményünk szerint rossz megoldást tükröz azzal, hogy a területfejlesztési tanácsokhoz teszi át a döntési jogosultságot. Egy csecsemőkorú, nem kiérlelt rendszerről van szó - 4 milliárd forint elosztását ebben az állapotban rájuk bízni erősen megkérdőjelezhe tő. Bár nem a költségvetési törvény része, de szorosan kapcsolódik hozzá: az iparűzési adó átalakítása. Ez egy dinamikusan növekvő helyi forrás. Az átalakítással bizonyos fajta bizonytalansági tényező csempésződik be, ami az önkormányzatok hosszú távú terv ezését elbizonytalanítja. Az önkormányzati támogatások után engedjék meg, hogy tegyek néhány észrevételt a rendvédelmi szervek költségvetésével kapcsolatosan is. A rendőrség adósságállománya jelenleg 4,6 milliárd forint. A zárszámadási törvény 1 milliárd f orintot, a társadalombiztosítási járuléktartozást rendezi. Az 1997. év végi bérkifizetések és járulékok hiányával együtt a rendőrség adósságállománya ebben az évben 5,8 milliárd forint körül alakul. A határőrségnek a törvényből adódó és kormányrendeletekke l is megerősített feladatai, a szerződéses, közalkalmazotti állomány részleges elbocsátása 131 millió forint, a már megnyitott, új határátkelőhelyek működéséhez szükséges 300 fő felvétele 186 millió forint, a sorozott állomány
