Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 21 (313. szám) - A Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. RASKÓ GYÖRGY (MDNP):
2013 követve kerülnek felhasználásra. Úgy látjuk, hogy a rendelkezésre álló forrásokból valamennyi önkormányzat működése biztosított az 1998. évre. Két vitatott kérdést javaslunk megfontolásra a kormánynak. Elsőként, hogy csak az 1 százalék létsz ámfogyásból felszabaduló forrást vegyen figyelembe véve a 16 százalékos bérfejlesztéshez. Ez azt jelenti, hogy mintegy 45 milliárd forint többletjuttatást javaslunk e területen. Másodikként a fejlesztési, beruházási támogatások növekedését javasoljuk a kö ltségvetés keretén belül, amely mintegy 35 milliárd forint pénzeszközátcsoportosítást jelenthetne. Összességében a munkacsoportunk a költségvetést támogatja, és azt elfogadásra javasolja a tisztelt parlamentnek. Köszönöm figyelmüket. (Taps a bal oldalon. ) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Megköszönöm Pozsgai Balázs képviselő úr felszólalását. Most szólásra következik Raskó György képviselő úr, a Magyar Demokrata Néppárt részéről őt követi majd Szentkuti Károly, a Szabad Demokraták Szövetségének képviseletében. Me gadom a szót Raskó György képviselő úrnak. DR. RASKÓ GYÖRGY (MDNP) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Az 1998. évi költségvetési előirányzat tipikus választási költségvetés, amelyről már más képviselőtársaim korábban elég részletesen beszé ltek. Szekeres Imrével ellentétben, akinek írtak egy nagyon jó anyagot, a tegnapi Népszabadság leközölte, pontosan ezt a választási költségvetést kívánja benne Szekeres Imre megcáfolni, és ezáltal önmagát cáfolja meg, rövidesen rátérek erre a cáfolatra. Az t gondolom azonban, hogy ez a téma, hogy választási költségvetés '98ban, nemcsak Magyarországon szokásos dolog, nyugateurópai országokban is - utánanéztem ezzel foglalkozó szakirodalomnak - eléggé gyakori, bevett dolog. Kár tagadni: minden kormány, ponto sabban a koalíciós pártok igyekeznek természetesen maga számára ezzel is jobb pozíciót szerezni a következő évben, tehát a választás évében. Ezt csinálják nyugati demokráciákban is. Az a trükk azonban, amit a Hornkormány az elmúlt három évben eljátszott e zen a területen, mindenképpen megérdemli azt, hogy rávilágítva a problémák valódi gyökerére, foglalkozzunk ezzel a kérdéssel kiemelten is. A múlt héten képviselőtársam és frakciótársam, Bogár László nagyon szemléletesen bizonyította azt, hogy az elmúlt hár om év gazdaságpolitikája milyen eredményeket milyen áron hozott Magyarországnak, a magyar társadalomnak. Ennek a költségvetési vitában való hozzászólásnak a lényege az volt, hogy a kormányt elbűvölik a makrogazdasági mutatók, amelyek valóban egyre szebb ké pet mutatnak a magyar gazdaság állapotáról, ezt így értékelik külföldi befektetők is, különböző nemzetközi minősítő intézetek, pénzintézetek, Világbankot, Valutaalapot és egyéb más szervezeteket is beleértve. A makrogazdasági mutatók mögött azonban súlyos társadalmi problémák húzódnak, társadalmi egyenlőtlenségek, amelyekről Bogár László nagyon határozottan és nagyon bizonyítóan beszélt. Gyakorlatilag arról van szó, hogy a Bokroscsomagnak, melyet 1995 márciusában a kormány életbe léptetett, a lényege az vo lt, hogy a kormány kiütéses győzelmet aratott a gyenge alkuerejű társadalmi rétegek fölött. Ez még önmagában véve egy gazdaságfilozófiába átmenetileg bele is illeszthető, az azonban semmiképp sem, hogy a kormány a család- és háztartásgazdaságra is kiütéses vereséget mért, vagyis a munkaerő újratermelését egyszerű fogyasztásnak tekintette, és mind a mai napig egyszerű fogyasztásnak tekinti. Ez a '98. évre vonatkozó költségvetési irányelvekben is egyértelműen tükröződik. Arra szeretném a kormány jelen lévő ké pviselőinek figyelmét fölhívni, hogy a munkaerő az nem egyértelműen fogyasztási kategória, mármint abból a szempontból, hogy a munkaerőt újra kell termelni. Ennek finanszírozását vállalhatja magára az állam, és történhet az, ami az elmúlt három évben törté nt: az állam kivonul folyamatosan ennek a finanszírozásából, ez áthárul a családokra,
