Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 20 (312. szám) - A közhasznú szervezetekről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. SZABÓ ZOLTÁN művelődési és közoktatási minisztériumi államtitkár:
1943 A közhasznú szervezetek egy része társadalmi szervezet lesz; a társadalmi szervezetek működésével kapcsolatos gyakorlati tapasztalatok azt igazolj ák, hogy rendkívül nehéz megtalálni a közgyűlések, taggyűlések olyan időpontját, amikor alaposan feltételezhető, hogy a részvétel biztosítja a testület határozatképességét. Az egyesületi törvény ezt a problémát úgy oldja meg, hogy lehetővé teszi a másodszo ri közgyűlés megtartását a jelenlévők létszámától függetlenül is. Az utóbbi időben a jogirodalom is foglalkozott a társadalmi szervezetek - például a társasházak működésével kapcsolatos - hasonló gondjaival. Egyetértünk azzal, hogy olyan törvényi szabályoz ást kell biztosítani, amely egyrészt lehetővé teszi a szervezetek életszerű működését, ugyanakkor lehetőséget biztosít valamennyi tag részvételére, illetve szavazati jogával való élésére. A javaslat 8. §a foglalkozik a közhasznú szervezet létesítésére von atkozó okirat tartalmával, s csupán utal arra, hogy a legfőbb szerv üléseinek határozatképesnek kell lennie, de nem rendelkezik a megismételt határozatképességről. A közhasznú szervezetekre vonatkozó bírósági eljárás - amint erre a fentiekben már utaltam - nem kis terhet jelent majd a bírói szervezet számára: fel kell készülnie egy viszonylag nagyobb munkamegterhelésre, melynek szükségszerű következményeként előfordulhat, hogy elhúzódik a bejegyzési eljárás. Igaz ugyan, hogy a javaslat az ilyen ügyek tekint etében soronkívüliséget biztosít, de ez önmagában - a feltételek biztosítása nélkül - nem teremti meg a gyors bejegyzés lehetőségét. Megfontolandó esetleg az - hasonlóan a cégeljárás új szabályaihoz , hogy határidőt kellene megállapítani a bejegyzésre, tö rlésre, átsorolásra, regisztrálásra stb.; amennyiben a törvény nem tartalmaz erre vonatkozó rendelkezést, úgy célszerű lenne, ha a végrehajtásra vonatkozó kormányrendelet szabályozása tartalmazza a garanciákat a gyors eljárásra. Összegzésként megállapíthat ó, hogy a közhasznú szervezetek egységes jogi szabályozása indokolt, azonban ez a javaslat sok vonatkozásában nem felel meg azoknak a követelményeknek, amelyeket a jogalkotásról szóló törvény meghatároz. Ezért elfogadására csak jelentős módosításokkal kerü lhet sor. Igen tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm hogy meghallgattak. (Taps a Független Kisgazdapárt padsoraiban.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm. Megadom a szót Szabó Zoltán államtitkár úrnak. DR. SZABÓ ZOLTÁN művelődési és közoktatási minisztériumi államtitkár : Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Ház! Azt hiszem, egy félreértést el kellene oszlatni: a "közhasznú" szó egy megnevezés. Mint a törvények túlnyomó többsége, ez a törvény is azzal kezdi, hogy megfogalmazza a saját hatályát: megf ogalmazza azt, hogy melyek azok a szervezetek, amelyeket ő közhasznúaknak nevez és amelyekre az ő szabályozása kiterjed. (19.10) Nem arról van szó, hogy a törvény azon szervezetekről kíván szabályokat alkotni, amelyek tevékenysége hasznára van a köznek, ha nem arról van szó, hogy egy jól meghatározott, jól definiált tevékenységi kört jól meghatározott módon folytató szervezettípus tevékenységét kívánja szabályozni. Ennek megfelelően a köztestület, a közalapítvány vagy a közhasznú társaság nem szükségképpen é s per definitionem közhasznú szervezet, hanem csak abban az esetben, ha olyan módon működik, ahogyan ez a törvényben le van írva, és abban az esetben, ha a bíróságnál ilyen szervezetként bejegyezteti magát. A közhasznú nyilvántartásba vételhez szükséges fe ltételek között az 5. § (1) bekezdés b) pontja azt mondja, hogy vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. E vállalkozási tevékenység eredménye az, amelyet gazdasági eredménynek nevez a tör vénytervezet, és erről mondja ki azt, hogy ezt egyrészt ki kell mutatnia nyilvános jelentésében, másrészt ezt nem oszthatja fel, hanem a cél szerinti tevékenység elősegítésére kell fordítania.
