Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 20 (312. szám) - A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény, valamint a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz):
1930 szólni - működne, akkor nemcsak fölfelé lehetne emelni a járulékokat, hanem amikor csökkennek a kiadások, akkor lefelé is lehetne csökkenteni. Azt gondolom, hogy nem ez történt az elmúlt időszakban. El kell mondani például egy mai, friss hír kapcsán, hogy nemcsak a Munkaerőpiaci Alap egészében állapítható meg az, különösen az elmúlt két év távlatábó l, hogy többlettel rendelkezett, hanem például az is, hogy az idén szufficites a Szakképzési Alap is, ami megint csak egy nagyon komoly szakmai felülvizsgálatot igényelne, hiszen, azt hiszem, Magyarországon a képzés, szakképzés tekintetében messze nincs tú lképezve a magyar munkaerő. Ha az Európai Unióban gondolkodunk, és hosszú távon gondolkodunk a munkanélküliség csökkentéséről, akkor a képzett munkaerő mindenképp az egyik olyan stratégiai fegyver, ami a munkanélküliség csökkentését eredményezheti hosszú t ávon. Most néhány olyan momentumot mondanék, amivel egyet tudunk érteni a törvény beterjesztése kapcsán, mindazzal együtt, hogy ezeknek egy része sajnálatos módon a korábbi hibák korrigálása - amit a kormányzat elkövetett, és a parlament sajnálatos módon, a kormányzati többség révén érvényesített. Egy ilyen új intézmény, ami nem volt megfelelően átvezetve a foglalkoztatási törvénybe, az alkalmi munkavállalói könyv problémája, amelynek kapcsán a beterjesztett elképzelésekkel egyet tudunk érteni. A Rehabilitá ciós Alap létrehozása és a csökkent munkaképességű dolgozóknak, illetve embereknek a munkaerőpiacba való bevonása megint egy olyan kérdés, amivel a FideszMagyar Polgári Párt koncepcionálisan egyetért. (A jegyzői széket Póda Jenő foglalja el.) Ám nagy kér dés a számunkra, hogy a jelenlegi szabályozás kellően kiérlelt javaslatot jelente, hiszen azt gondolom, hogy egy viszonylag gyorsan előkészített javaslatcsomagról van szó. Abban csak bízni tudunk, hogy szabályozási elemeiben, egészében egy tartós megoldás t képes jelenteni. A felszólalásom harmadik részében említeném azokat a számomra tisztázatlan, problémás, kérdéses jelenségeket, amelyeket a törvény módosítása tartalmaz, és amelyek kapcsán problémákat, tisztázatlanságokat látok. Az egyik a létszámleépítés szabályozásának jogi technikája. Ez korábban a foglalkoztatási törvényben volt megfogalmazva, később átkerült a munka törvénykönyvébe, majd az ezzel kapcsolatos szabályozási elemeket megint csak megfigyelhetjük az új foglalkoztatási törvény módosításánál. Azt gondolom, hogy semmiképpen nem szerencsések ezek a változtatások, egységesen és egy szerkezetben kellene itt megfogalmazni az ezzel kapcsolatos elképzeléseket. A másik, amiről a bizottságban is szó volt, a 300 fős alkalmazás esetén járó támogatás, teh át 300 fő fölötti munkanélküli alkalmazása esetén támogatást kaphatnak a munkáltatók. Azt gondolom, nem ez az egyetlen jel, ahol is egyértelműen lobbyzásos, egyedi típusú támogatásokra és tisztázatlan összefonódásokra ad lehetőséget, ugyanis ez a munkaügyi miniszter hatáskörében fogalmazódik meg, és nagyon nehéz tisztán látni, hogy mennyire lesz ez normatív, és mennyire egyedi elbírálások alapján fog működni. Bár tudom, hogy fontos és megoldásra váró probléma a behajthatatlan követelések problematikája álta lában, de azt gondolom, hogy a jelenleg benyújtott szabályozás nem megnyugtató ebben a tekintetben, és itt megint csak visszaélések lehetősége teremtődik meg, nem kellően normatív ez a típusú szabályozás. A 24. §ban, amely a foglalkoztatási törvény 43. § (2) bekezdésének d) pontját módosítja, az a megfogalmazás van, hogy támogatás adható "korszerű munkahelyteremtésre." Tisztelt képviselőtársaim, azt gondolom, hogy egy olyan fogalommal állunk szemben, aminek az elbírálása - hogy mi korszerű és mi nem korsze rű , a munkaügyi miniszter véleménye alapján nem biztos, hogy minden esetben egzakt és normatív döntést eredményezhet.
