Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 20 (312. szám) - A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény, valamint a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. CZUCZI MIHÁLY, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság előadója:
1925 elmaradása esetén erre is igényelhető legyen a támogatás. Jelenleg nincs mód arra, hogy a felmondási tilalom alatt álló munkavállalóknak, gyesen lévőknek, sorkatonáknak a felszámolást követően jelentkező bérigé nye kielégítésére támogatással kerüljön sor. A mostani módosítás alapján erre is lesz lehetőség. A Bérgarancia Alaprészből nyújtható támogatás iránti kérelmek időbeli rangsorolását a hatályos törvényben a források bizonytalansága indokolta. Ennek fenntart ására a továbbiakban nincs szükség, mivel finanszírozási problémák az igények kielégítésével kapcsolatban nem merültek fel. A beterjesztett törvényjavaslat szerint módosításra kerül a munka törvénykönyvének néhány rendelkezése is. Ezek közül én egyet szere tnék kiemelni: az Érdekegyeztető Tanácsban korábban létrejött megállapodás alapján egy olyan módosító szabály került a törvényjavaslatba, amely a munkáltatónak a kollektív szerződés megkötésével kapcsolatos tárgyalási kötelezettségét - a kollektívszerződéskötési jogosultsággal rendelkező szakszervezetek mellett - minden olyan szakszervezetre kiterjeszti, amelyek a munka törvénykönyve szerint reprezentatívnak minősülnek. Mi ennek az új szabálynak a lényege és jelentősége? Mint ismeretes, a munkáltatóknak ko rábban csak azzal a szakszervezettel, illetve szakszervezetekkel kellett kollektív tárgyalást lefolytatniuk, amelyek szerződéskötési jogosultsággal rendelkeznek. A szerződéskötési jogosultsághoz az volt szükséges, hogy az üzemi tanácsi választásokon 50 szá zaléknál magasabb támogatottságot tudjanak felmutatni. A mostani szabályozás szerint a munkáltatónak ez a kötelezettsége a reprezentatív szakszervezetek esetében is fennáll, tehát olyan szakszervezet, illetve szakszervezetek esetében, amelyek az üzemi taná csi választásokon 10 százalékos támogatottságot szereztek. Úgy gondoljuk, hogy a szakszervezetek a munkavállalók számára egyebek közt azzal tudják bizonyítani a hasznosságukat, hogy kollektív tárgyalásokat folytatnak, kollektív tárgyalásokon eredményeket é rnek el, ily módon ez a módosítás - ahogy mi látjuk - segíti azt, hogy a szakszervezetek gyökeret tudjanak ereszteni az új létesítményeknél, és általában javítja a szakszervezetek vállalati pozícióit. Tisztelt Országgyűlés! A foglalkoztatási törvény, a Bér garancia Alapról szóló törvény és a munka törvénykönyve módosítását tartalmazó törvényjavaslatot a szociális partnerek támogatásával terjesztjük a tisztelt Ház elé. Kérem, hogy a törvényjavaslat vitájában való aktív részvételükkel a törvénymódosítás elfoga dását segítsék elő! Köszönöm szíves figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót dr. Czuczi Mihály képviselő úrnak, a foglalkoztatási bizottság előadójának. DR. CZUCZI MIHÁLY , a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság előadója : Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A beterjesztett törvényjavaslat viszonylag sokadik módosítása a foglalkoztatási törvénynek, amit alapvetően két dolog tesz szükségessé. Az egyik: a rokkantsági rendszer á talakítására való felkészülés, hiszen az Országgyűlés ez évben döntött a rokkantsági nyugdíjrendszer átalakításáról, és arról is, hogy a foglalkoztatáspolitikának fel kell készülni arra, hogy a munkaerőpiacon próbáljon meg segíteni a megváltozott munkaképe sségű embereknek. Ezért az egyik legjelentősebb eleme a mostani törvénymódosításnak az, hogy növelje a munkáltatók érdekeltségét a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásában, szélesítse a munkaügyi központnak az ilyen emberek részére nyújtott szolgál tatásait, és bizonyos többletforrásokat is teremtsen ezen feladatok végrehajtásához. (17.40) A másik lényeges oka a módosításnak, hogy sok szempontból változott a foglalkoztatási törvény jogszabályi környezete: például - mint államtitkár úr is említette - az őstermelői igazolvány bevezetésével kapcsolatos változások vagy a fióktelepek létesítésével kapcsolatos, szintén a parlament elé kerülő, törvénytervezet és ezeknek a törvényekkel való összhangjának megteremtése.
