Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 16 (311. szám) - Az ülésnap megnyitása - "Családpolitikai vitanap" című politikai vita - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár: - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. GÖTZINGER ISTVÁN (MSZP):
1852 felé, bár ez egy kicsit korábban volt, de utána Magyarország a vas é s acél országa, Magyarország ipari nagyhatalom, ipari országgá leszünk - a költségvetésben állandóan háttérbe szorult. Sajnos, ez nem változott meg, sőt, a Bokrosprogram még felerősített ilyen prioritásokat, amelyek nem a humanisztikus célok, nem az egész ségügy, nem az oktatás felé mutattak, hanem ismét másodlagos célok irányába, például a bankrendszer fejlesztésére mentek százalékok. Ma is nagyon kedvezőtlen az európai gyakorlathoz képest. Ott jártam Angliában néhány hete (Dr. Lamperth Mónika: Hozzátartoz ik a bankrendszer!) , jóval kisebb összegek kerülnek a GDPből is a költségvetés tételei közé, amelyek az egészségügyet vagy amelyek az oktatásügyet rendezik. Köszönöm. (10.50) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Akar László pénzügymin isztériumi államtitkár úrnak. AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tulajdonképpen csak arra az egy összefüggésre szerettem volna felhívni a figyelmet, hogy a családok helyzetét a mostani években nem egyszerűen a családi pótlék vagy bizonyos más, szociális transzferek alakulása határozta meg, hanem a gazdaság egészének az alakulása, a jövedelmek egészének az alakulása a bérektől a családi pótlékig és minden mást együttvéve. És bizony, ha egyszer az ország egy ol yan sokkon, egy olyan megrázkódtatáson ment keresztül, amikor elvesztette jövedelemtermelő képességének 20 százalékát - szeretném felhívni a figyelmet, hogy mondjuk 197374ben, amikor a nagy cserearányromlás volt, akkor csak 10 százalékot vesztettünk, itt egy dupla nagyságú veszteségről van szó ahhoz képest , akkor bizony nem tudunk mit tenni, ennek következményei érződni fognak az egyes családok jövedelmének összességében. Az egy külön probléma - és nyilván ezzel kell igazán foglalkozni , hogy ennek a b első megoszlása, ha úgy tetszik, a szóródása milyen, hogy ez mennyire volt méltányos vagy nem volt méltányos, és ebben a személyi jövedelemadó rendszer kulcsaitól kezdve a bérek belső megoszlásáig a minimálbértől a munkanélküliségig nagyon sok kérdés benne van. Nyilván ezt ilyen kétperces összefüggésben nem tudjuk megtárgyalni. Én csak arra szerettem volna felhívni a figyelmet, hogy az egész probléma hátterében ez az óriási változás van, és ezen összefüggések ismeretében érdemes az egyes részkérdésekről esz mét cserélni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.) (A jegyzői széket dr. Trombitás Zoltán foglalja el.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Kétperces reagálásra megadom a szót Götzinger István képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt. DR. GÖTZINGER ISTVÁN (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Győriványi Sándor Képviselőtársam! Abban a korban vagyok, amikor már nehezen tudom megszokni a pénz ilyen mértékű hatalmát. De ha megpróbálom megérteni - mint ahogy megpróbálták 100 éve és 200 éve megérteni - a piacgazdaság működését, és az eszemmel megpróbálom felfogni, akkor tudomásul kell vennem, hogy nincs piacgazdaság fejlett pénzügyi rendszer nélkül. Az valóban sokkolja a társadalmat, hogy látja, úgy tűni k, a nagy pénzek fölött a nagy bankok, a pénzemberek rendelkeznek. De ez a működés egyik feltétele, enélkül nem működik. Visszatérhetünk a naturális árucserére, megmondhatja a tervhivatal, hogy melyik vállalat melyik vállalatnak mennyit termeljen, de akkor visszajutunk ugyanabba a zsákutcába, amelyikből szeretnénk kikeveredni. Úgy gondolom, ha ezeket az összefüggéseket nem próbáljuk megérteni és megértetni mindazokkal, akik még ránk figyelnek - ha ránk figyelnek , akkor félrevezetjük a lakosságot. Azt
