Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 15 (310. szám) - A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló törvényjavaslat, valamint a hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitájának lezárása - A Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Áder János): - SZÖLLŐSI ISTVÁNNÉ (MSZP):
1798 megnyugtató eredményt említi ez a tervezet a szolgálati törvény hatálya alá tartozó hivatásos állomány átlagosan 20 százalék körüli személyijuttatásnövekedését is. Valószínű, hogy ezek a számok jók, ha nem is nagyon jók, mindenképpen jobbak, mint 199 6ban, pláne mint 1995ben voltak. A KSH 1997es első félévi adatai szerint azonban legfőbb ideje az ezen juttatások és létszám növekedésének, növelésének, hiszen a bűnözés is növekedett: a '97es első félévi adatok szerint a bűncselekmények száma 13,6 szá zalékkal, a bűnelkövetőké 7,8 százalékkal nőtt az egy évvel korábbi időszakhoz képest. Tehát feladatnövekedés van, ha beszélünk erről, ha nem - ez a szó ma még nem hangzott el , feladatnövekedés van, és az ezzel a feladatnövekedéssel birkózó ember javadal mazása nincs összhangban a rábízott feladatok súlyával. Az euroatlanti integrációval összefüggő előkészületek támogatása a honvédségnél a '98as tervben többszöröse az 1997esnek. Ha azonban ezt a végrehajtó ember javadalmazásával állítjuk párba, akkor az t tapasztaljuk, hogy itt is messze elmarad az általa végzett tevékenység annak a jelentőségétől. Mire vélnénk különben a hivatásos állomány demonstrációját? De más összefüggésekben is folytatódik az integráció előkészítése: a köztisztviselők részére képzés i program készült, hiszen a közvélemény felkészítését célzó kommunikációs stratégiát nekik kell végrehajtaniuk, ugyanakkor a köztisztviselők illetményalapja mindössze 26 ezer forintra növekszik a terv szerint - vagyis a köztisztviselőktől elvárt minőségi m unkát itt sem kíséri megfelelő anyagi elismerés. Hasonló eredményre jutunk akkor is, ha a közalkalmazottak bérét elemezzük. A 16 százalékos átlagos közalkalmazotti tábla szerinti illetménynövekedés jogi garanciát jelent és jogi garanciát biztosít, de nem v ilágos - számomra legalábbis egyáltalán nem, a mai napig sem , hogy mi ennek a forrása, és különösen nem tiszta ez a helyi települési önkormányzatok összefüggésében. A nyugdíjazásokkal átlagosan kétszázalékos létszámcsökkenésből származó bér, amivel a Pén zügyminisztérium számol, ugyanis településenként és szakmánként vagylagos, tehát igazából nem is lehet vele számolni. A 16 százalékos átlagos bérnövekedés tehát forrásoldalról bizonytalan, legalábbis esetleges, kifizetése ugyanakkor a törvény szerint - és ez nagyon egyértelmű - kötelező. Nem ellentmondásos ez egy kicsit? Nézzük meg, cserébe milyen pluszteljesítményt vár el a kormány, a szaktárca a közalkalmazottak legnagyobb csoportjától, a pedagógusoktól! A nemzeti alaptanterv bevezetését, fegyelmezett vég rehajtását várja tőlük, miközben ő maga - mármint a kormány, de leginkább a Művelődési és Közoktatási Minisztérium - az 1996os módosított közoktatási törvényben foglaltaknak nem tett, nem tesz eleget. Nem tett eleget a közoktatási törvény vonatkozó paragr afusának, miszerint 1996 végéig - tehát ennek már majdnem egy éve - el kellett volna készíteni a minőségi tevékenységet és a pedagógusok továbbképzését is kezelni képes bérrendszert. Ezt a minőségi munkát elismerő, keresetkiegészítést szolgáló elemet az el ső tervekben összesen 1 százalékban láttuk megjelölve - illetve nem láttuk megjelölve, hiszen természetesen ennek az 1, azaz egy százaléknak a forrását sem tudta megmutatni az előterjesztés elkészítője. (14.30) Ez a néhány példa, gondolom, érzékletesen biz onyítja, hogy a társadalomban zajló átalakulási folyamat, az euroatlanti csatlakozás jogosan vár minőségi munkát a közszolgálat munkavállalóitól. Úgy várja tőle a minőségi munkát, hogy azt sem minőségi alapbérrel, sem minőségi pótlékrendszerrel, sem minős égi differenciálásra alkalmas elkülönített forrással nem kívánja honorálni. Így van ez annak ellenére, hogy tudjuk: az európai uniós csatlakozáshoz többek között érzékelhetően javítani szükséges a magyar munkavállalók bérhelyzetét, hiszen 44,55szörös a bérelmaradásunk. Ezért legalább azokon a területeken, ahol ezt szaktörvény írja elő, mint például a ma hatályos közoktatási törvény, és amely területeken az európai uniós értékelés ugyancsak elmarasztalt bennünket, mint például a pedagógusok bérhelyzete, e lvárható lenne, hogy az ágazati minisztérium, a
