Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 15 (310. szám) - A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló törvényjavaslat, valamint a hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitájának lezárása - A Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Áder János): - SZÖLLŐSI ISTVÁNNÉ (MSZP):
1799 Művelődési és Közoktatási Minisztérium végre elkészítse és benyújtsa a költségvetési törvényhez módosító indítványként a minőségi munka elismerését tartalmazó új bérrendszert, de legalábbis annak egyes elemei t. Elvárható, hogy ne keressen kibúvót azzal a hamis érvrendszerrel, miszerint a minőségi munka, a többletmunka elismerésének a közalkalmazotti bértábla, a közalkalmazottiság mint jogállás az akadálya. A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény ugyanis ma is lehetővé teszi, hogy a kiemelkedő munkát elismerje a munkáltató, mégpedig többféleképpen. Ezek a következők: vagy határozott, esetleg határozatlan idejű béremeléssel; vagy a feljebb sorolási, várakozási idő csökkentésével; vagy címek és velük együtt címpótlékok adományozásával; vagy jutalmazással. Természetesen ezeket a plusz juttatásokat plusz forrásból, központi költségvetési pénzügyi garanciákkal kell és lehet megoldani, és semmiképpen sem más közalkalmazottak rovására. Ilyen, a plusz munkáért plus z juttatás jár elvet azonban nem találunk ebben a költségvetési törvénytervezetben. Tisztelt Ház! Külön vizsgálódást érdemel az önkormányzati támogatások helyzete, és ezen belül a közoktatási normatíváké, hiszen ha a normatív állami hozzájárulást 100 száza léknak vesszük, a közoktatási célokra fordítható állami támogatás, a 180,3 milliárd forint az össznormatívának mintegy 65,3 százalékát teszi ki. Ha mindannyian az átlag bűvöletében élnénk, akkor akár elégedettek is lehetünk vagy lehetnénk, hiszen 1997hez képest az 1998as évben az előirányzatok 12,3 százalékkal, tehát közel az inflációval azonos mértékben növekszenek. De ha a dolog mélyére nézünk, akkor azt látjuk, hogy ezen belül igen nagy a szóródás: a közoktatás jogcímeihez kapcsolódó növekedés 6,7 száz alék és 27,5 százalék között mozog, a szakképzés és a különleges gondozás pedig még ennél is jóval nagyobb, magasabb arányú növekedést mutat. Ez rendkívül örömteli dolog. Csakhogy, tisztelt Ház, a települések zöme nem tart fenn szakképző intézményt, és nem folytat különleges gondozást. Viszont alapfokú nevelésioktatási intézményt, óvodát, általános iskolát fenntart. Itt viszont a normatívák növekedése mélyen a 10 százalék alatt van. Ez a növekedés tehát - nyugodtan mondhatjuk - reálértékben romlik. A kiste lepülési kiegészítő normatívák, amelyek korrigálhatnák a hiányt, csökkenthetnék a lemaradást a 3000, illetve a 3500 lélekszám alatti településeken, nominálisan, sajnos, nem változnak. Itt tehát a várható értékromlás 1314 százalék. Vagyis éppen ott, ahol a legnagyobb szükség lenne rá, nincs megfelelő támogatási rendszer. A társulások minden áron való erőltetése csupán számszaki eredményeket hoz, senki nem vizsgálta - miért is vizsgálta volna? , hogy a pénzügyi alapon kreált struktúraváltás hogyan hatott és hat vissza az oktatás színvonalára, a tanulók személyiségének fejlődésére. Ajánlom tisztelt képviselőtársaim figyelmébe Gazsó Ferenc tanár úr e tárgyban készült tanulmányát. A pénzügyi kormányzat szerint a területi kiegyenlítést jól szolgálja többek közöt t a személyijövedelemadókiegészítés jelentős emelése. Úgy gondolom, mindenképpen célszerű lenne azonban erről és a feladatellátási kötelezettségek teljesíthetőségéről még a költségvetési vita általános szakaszában dűlőre jutni az intézményfenntartó önkorm ányzatokkal, mert az ő számításaik bizony - és erről a Költségvetési Intézmények Érdekegyeztető Tanácsának legutóbbi ülésén hosszan beszéltek - mást mutatnak. A számháború nem célszerű az államháztartás második legnagyobb alrendszere és a költségvetés közö tt. Tisztelt Ház! Az európai uniós tagsághoz való felkészülés során lényegesen át kell formálni - és ezzel magam is egyetértek - az állami költségvetési támogatási rendszert; a programokhoz igazodó tervezést, a regionalitást kell előtérbe állítani. Örvende tes, hogy a közel 4 milliárd forintos közvetlen költségvetési támogatás mellé a privatizációs bevételekből 7 milliárd forint kerül területfejlesztési támogatásra. Ezen kívül az Európai Unió Phareprogramja is támogat regionális feladatokat, mintegy 3 milli árd forintnyi összeggel.
