Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 15 (310. szám) - A Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. KÁDÁR BÉLA (MDF):
1751 alacsony ráfordítási szintnek tekintem, hiszen ennek 75 százaléka a HMfejezetnél jelentkezik. Milyen felkészülé s várható a jövő évi magyar GDPnek körülbelül 2 ezrelékét kitevő nevesített integrációs ráfordításoktól? Régi követelés ellenére a költségvetésben nem jelenik meg - és így a parlament által nem ellenőrizhető - az egyes tárcákon belül folytatott integráció s felkészülést elősegítő tevékenységek költségirányzata. Magyarország alkuerejét és tárgyalási pozícióit is segítené a különböző európai integrálódást szolgáló infrastruktúrafejlesztési, környezetvédelmi, területfejlesztési, képzési, igazgatási programok k öltségeinek rendszerszerű megjelenítése. És hogy ez nem egy ellenzéki program csupán, annak alátámasztásául hadd hivatkozzam Horn miniszterelnök úr május 7i beszédére, amelyet az Európai Unió és a magyar parlament vegyes bizottságának ülésén mondott el. F elolvasom: "Szíves figyelmükbe ajánlom, hogy a Pénzügyminisztériumot felkértem, az 1998as költségvetésben egy külön fejezetet hozzanak létre az Európai Unió kiadásai címén, egy olyan fejezetet, amely az Európai Unióval vagy a csatlakozással összefüggő pén zügyi feltételeket tartalmazza." Miniszterelnök úr azt is megígérte, hogy az előirányzatok nem négyszeresével, hanem tízszeresével nőnek. Mi, tisztelt Ház, nagyon komolyan oda szoktunk figyelni a miniszterelnök úr nyilatkozataira, komolyan vesszük azt. De úgy látszik, hogy a Pénzügyminisztérium nem figyel a miniszterelnök úr állásfoglalásaira. Most ezek után nagy kétségben vagyok, hogy helytelene az a vélekedésünk, hogy komolyan vesszük a miniszterelnök úr állásfoglalásait, vagy netántán azt a következteté st nehezményezzük, hogy a Pénzügyminisztérium nem tiszteli a magyar miniszterelnök különféle kívánságait és nyilatkozatait. Bizony, nem tudom, hogy mitévő legyek ebben a nehéz helyzetben. A lényeg viszont mindebből az, hogy a jövőépítési deficit, amely az európai uniós felkészülés költségelőirányzatában tükröződik, nem csökken a jövő évben sem. A jövőépítési deficit önmagában is a jövőbeni bizonytalanság elemeit erősíti. Ha a rövid távú idő követelményei győzelmi tort ülnek a hosszabb távú idő fölött, akkor nyilvánvaló, hogy a számla borsosabb lesz. Az 1998. évi költségvetés technikai értelemben is jelent bizonytalanságot, hiszen - amint erről már több bizottsági jelentésben szó esett - a költségvetésben a jövőt terhelő kötelezettségek vannak, bizonytalanság i pontok, túllépési lehetőségek: a társadalombiztosítási önkormányzatok többszörösen felvetett költségvetési előirányzatának nagyságrendje körüli bizonytalanság, a tartalékfelhasználás már eleve meglévő elkötelezettsége. De a legnagyobb bizonytalanság vég ül is nagyságrendileg az Országgyűlés ellenőrzési feladatai számára a kamatkiadások nagyságrendje körül alakult ki. Az adósságszolgálati kamatkiadások nagyságrendje a folyó évre előirányzott 817 milliárd forinttal szemben, illetve az 1994. évi 284 milliárd os tényszámmal szemben a jövő évben 227 milliárd forintra rúgnak. A költségvetés kiadásainak tehát még mindig több mint egynegyede, 26 százaléka lenne kamatkiadás, annak ellenére, hogy a nagyarányú adósságtörlesztés és a kamatszínvonal körülbelül 20 százal ékos csökkenése a kamatterhek tetemesebb csökkenésével járhatott volna. A megadott és meghatározó nagyságrendű tétel ellenőrzésére azonban nincs mód, hiszen nincs lehetőségünk a hitellejáratok megismerésére, a különféle hitelfeltételek megismerésére, hisze n a kamatfeltételek üzleti titoknak minősülnek. Úgyhogy a kormány szerint állampolgári kötelezettség a hit és a bizalom a megadott összegekben. Persze, akit Magyarországon az elmúlt években megrontott a soksok csalódás, az a hit ilyen mértékű malasztjával nemigen rendelkezik, de hát tehetetlen. Hasonló bizonytalansági forrás a költségvetés és a jegybank közötti "hol az olló, komámasszony" jellegű játék a pénzügyi sterilizáció, a pénzfeleslegleszívás költségeinek megjelenésében. Az elmúlt évben a kincstári egységes számla vette át a vezető szerepet, azóta is növekvő súllyal. A jegybank az úgynevezett passzív repokamatokkal, a költségvetés az állampapírokkal próbál sterilizálni, leszívni pénzfelesleget. De nem tudjuk, hogy mennyibe kerül ez pontosan, és ki s terilizál, ki szív le olcsóbban. (Derültség.) Egy ligetben vagy egy vidéki vásárban ki lehet írni, hogy "itt Gyuri vagy Tibi jutányos áron sterilizál". De a Pénzügyminisztérium és a jegybank közötti eléggé eltitkolt
