Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 15 (310. szám) - A Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. KÁDÁR BÉLA (MDF):
1750 Az oktatási, közegészségügyi, kulturális kiadások növelési mértékének értékelésében nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt, hogy a működőképesség romlásával járó, rendk ívül alacsony szintre leszorított kiadásokhoz viszonyítva következett be bizonyos jelzett növekedés 1998ban. (Boros László helyét a jegyzői székben Szili Sándor foglalja el.) A nem deficitek rendszerén belül nehezen számszerűsíthető, de mindinkább súlyosa bb torzulatokat, függőségi helyzeteket alakít ki az úgynevezett nemzeti deficit növekedése. A magyar társadalom ellenható erők hiányában egyre inkább polarizálódik egy dualista, sőt trialista modell kezd itt nálunk kialakulni. A javulásnak induló egyensúly i és konjunkturális mutatókon belül egyre nagyobb szóródások tapasztalhatók a globális integrációba bekapcsolt külföldi tulajdonú és a belföldi tulajdonban lévő vállalatok között. Stagnáló vagy alacsony dinamikájú gazdaságban a külföldi tulajdonban lévő, ú gynevezett internacionalizált szektor előretörése csak a belföldi gazdaság vagy a belföldi vállalkozói réteg rovására bontakozhat ki. Az elmúlt években már a vállalati szektor összexportbevételein belül 54 százalék volt az 50 százaléknál magasabb tulajdon i hányadú külföldi vállalatok aránya, a nettó árbevételek 30 százaléka jutott ugyanerre a vállalati kategóriára. A külföldi tőke korszerűsítő hatásának kiaknázása természetesen alapvető nemzetgazdasági érdek. A belföldi tulajdonban lévő gazdaság háttérbe s zorulása viszont a döntési önállóság gyors ütemű sorvadásához, nem kívánatos mértékű külső függőséghez, későbbi jövedelemveszteségekhez vezethet. A magyar vállalkozói világ pozíciót, versenyképességét erősítő költségvetési intézkedések hiányában az 1998. é vi költségvetés a nemzeti deficitet erősíti. Az elmúlt évek költségvetései, az állami vagyon privatizálása, oktatási, egészségügyi, kulturális és sport létesítmények kiéheztetése, a lakossági tűrőképesség kimerítése révén a múlt még megmaradt örökségét élt ék fel. A múlt felélése mellett viszont az elmúlt években megkezdődött a jövő felépítése is. A jövőképes Magyarország megteremtéséhez szükséges erőforrások megnyirbálása következtében, a családi támogatások drasztikus megnyirbálása után azonnal csökkenő sz ületésszám a jövő értéktermelőinek a számát csökkentette, és a meg nem születettek csillagának szomorú fényét erősítette. Az oktatási, egészségügyi kiadások megnyirbálás következtében romló egészségi állapotú és képzettségű, alacsonyabb kulturáltságú munka erővel aligha lehet érdemi javulást elérni a versenyképességben, és szolgálni majd a jövő versenytársadalmának követelményeit. Az 199596ban 8 százalékkal visszaeső beruházási volumen ez év végére éri el majd az 1994. évi szintet. Háromévi beruházási stag nálás számláját majd az elkövetkező években kell kiegyenlíteni. A költségvetés közvetlen felhalmozási kiadásainak aránya a GDPben az 1994. évi 1,9 százalékkal és az ez évi 1,8 százalékkal szemben a jövő évben csak 1,7 százalék lesz - a magyar infrastruktú ra ma már széles körben felismert elmaradottsága ellenére. Tisztelt Ház! Egy tőkeszegény és felzárkózásra áhítozó országban a fejlesztés kulcsa a beruházások nagyon erőteljes növekedése és növelése, és megtakarítások ösztönzése. Az elmúlt években európai ö sszehasonlításban is kirívóan alacsony szintű kutatásfejlesztési támogatások összege az 1998. évi költségvetésben reálértékben csak egy százalékkal nő. Így aligha várható a magyar munkaerő magas fokú szakképzettségére, technikai korszerűsítésre alapozott, egészséges jövőbeni termelési és külkereskedelmi struktúra kibontakozása. (10.30) Ma már mind szélesebb körű egyetértés alakul ki arról, hogy csatlakozásunk az Európai Unióhoz, helyteremtésünk az új Európában az ország legnagyobb történelmi vállalkozása. N em vitatható, hogy a csatlakozás hozama, előnyeinek kiaknázhatósága az ország felkészülésétől és felkészítésétől függ. A költségvetés nevesítve 19,5 milliárd forintot irányzott elő az euroatlanti integráció feltételeinek javítására. Burány képviselőtársam ezt elképesztő növekedésnek, csaknem négyszeres növekedésnek minősíti. Engedje meg, hogy én ennek az ellenkezőjét mondjam, én ezt elképesztően
