Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 15 (310. szám) - A Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP):
1744 Az 1998. évi költségvetés is a vergődést alapozza meg, ahogy azt a Szabad Demokra ták Szövetsége a '97es költségvetésre helyesen gondolta. Annak ellenére, vagy éppen ezért, mert tipikusan választási költségvetést készítettek, kell foglalkoznom ennek az indokaival is. Itt két szempontra hívnám fel a figyelmet. Egyrészt azokra a hangzato s ígéretekre, arra a hangos sikerpropagandára, ami ugyan nem jár a költségvetés túlköltekezésével, de mindenképpen jár a közvélemény manipulálásával, és ez egyértelműen megengedhetetlen. Igaz, hogy a mezőgazdaságra és a honvédelemre valamivel többet költen ek, mint korábban, ezt hangos sikerpropagandával igyekeznek a lakosság tudomására hozni, de ami a mezőgazdaság és a vidék fejlesztését illeti, kérem, vessenek össze két adatot: Budapesten csak a metrószárny építésére - hangsúlyozom, egy metrószárny építésé re - több mint 100 milliárd forintot irányoznak elő. Ezt most a növekménnyel hasonlítsák össze, és akkor rögtön kiderül, hogy a valóságban a vidéket és az egész mezőgazdaságfejlesztést csak propagandaeszközként szánják, és ha annak az elosztási hiányosság ait is megvizsgálják, akkor látható, hogy itt valóban a közvélemény manipulálásáról van szó. A honvédelemről most nem beszélek, kérem, mert hogyha megvizsgálják a NATOkérdést, akkor látják, hogy a kormány milyen következetlen politikát folytat: egyszer vé leménynyilvánító népszavazásban állapodik meg, utána ezt felrúgva rámegy az ügydöntőre, hol három kérdésre kíván népszavazást, hol egy kérdésre, hol megkérdőjeleződik benne, hogy kelle egyáltalán népszavazás; szóval, úgy gondolom, hogy emellett az, hogy v alamivel több pénz jut a honvédelemre, ez önmagában egy olyan zavaros helyzetnek a része, hogy ez nem oldhatja meg a honvédelem problémáit. (9.50) Ami viszont a sikerpropaganda, a választási költségvetés anyagipénzügyi oldalait illeti, úgy gondolom, itt a működési költségeket tekintve egyes területeken jelentős kiadásnövekedéssel kell szembenéznünk. Ez az egyik oldala ennek a kérdésnek. A másik, hogy még a szokásosnál is jobban szőnyeg alá söpri ez a költségvetés a problémákat. Így mindenekelőtt az új nyug díjreform bevezetésének költségeit és a költségvetés ezzel kapcsolatos terheit illetően kell rámutatnom arra, hogy jelentősen alábecsüli a költségvetés ennek a költségkövetkezményeit. Ebből a gyakorlatban az államháztartás hiányának a megugrása is adódhat. Azért beszélek feltételes módban, mert az elmúlt évek tapasztalatai szerint a kormány pénzeket szokott eldugni a költségvetésben - ezt a különböző ÁSZjelentések is joggal szokták a törvénytelenségek sorában megemlíteni , azután ezeket az eldugott pénzek et a saját sikerei alátámasztására szokta felhasználni, amellett, hogy ez egy teljesen törvénytelen és megtévesztő folyamat. Legyen szabad egykét példával illusztrálnom ezt. Például 1996ban a tervezettnél jóval kedvezőbb lett a központi költségvetés hián ya. Sajnos azonban ezt nem a gazdasági helyzet javulása magyarázza, mert ha ez történne, akkor örömmel konstatálnánk ezt, mert ugyanakkor a folyamatok a tervezettnél kedvezőtlenebbül alakultak. A jobb eredmény mögött túltervezés van, és ez a túltervezés ép p a megtévesztő mivolta miatt is megengedhetetlen. Az 1998as költségvetés céljai vagy irreálisak a Független Kisgazdapárt megítélése szerint, vagy pedig látszatcélok. Ez utóbbiak közé sorolható a feketegazdaság elleni ádáz küzdelem. Ennek fontosságát az i ndoklás hosszasan taglalja. A lehangoló részleteket csak összegyűjteni lehet a törvényjavaslat különböző helyeiről, így a családipótlékjogosultság aggályos ellenőrzése; az utazásokhoz adott fogyasztói árkiegészítés ellenőrzése egészen méltatlan módszerekk el; a jövedékiadótörvény bevezetése, ami a jövedéki termékeket olyan bonyolult módon kezeli, mintha aranyról vagy gyémántról lenne szó, és óriási adminisztrációs terheket és költségeket zúdít a forgalmazókra, amit elfogadhatatlan módszernek ítélünk. Ide s orolható az APEHnek és a VPOPnek adott fogak kérdése. Az adótörvények kapcsán több alkalommal rámutattam arra, hogy ezek bizony csak fogaknak álcázott protéziseknek tekinthetők, amelyeket próbálnak valahogy rögzíteni. Az APEH költségvetését 8,6 milliárd forinttal növelik -
