Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 15 (310. szám) - A Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP):
1745 óriási összegnek tartja ezt a Kisgazdapárt , létszámát pedig újabb 850 fővel bővítik. Ez a megerősítés azonban kevéssé hatékony, sőt bizonyos vonatkozásban feleslegesnek is mondható, ha az ellenőrzési kapacitást olyan kisstílű, és az a lacsony jövedelmű állampolgárok nyomorgatásával kapcsolatos ellenőrzésekre költik el, amelyeket a kényszervállalkozók vagy a családi pótlékot igénylők tízezreinek zaklatása, nem egyszer az üres zsebeikben való megalázó kotorászása jellemez. A feketegazdasá g elleni fellépés továbbra sem lehet hatékony, hiszen az elvonások változatlanul sarc jellegűek. A jogbiztonságot és a szabályokban való eligazodást változatlanul zavarja az adó- és tbszabályok állandó változtatgatása. Egyenesen megdöbbentő, hogy még a '9 8. évi költségvetés benyújtásához kapcsolódva is újabb 21 törvény módosítására kerül sor. Ezek között szerepel például az alkalmi munkavállalókra vonatkozó és csak néhány hete elfogadott törvény módosítása is. Továbbra is más szabályok vonatkoznak a kormán yra és mások a gazdálkodókra. Ez részben eltérő lehetőségeket, részben szankciómentességet jelent, ahogy azt az ÁSZ jelentése is tartalmazza. 34 százalékos gazdasági növekedés van előirányozva a költségvetésben, ehhez azonban hiányzik a belső piac, hiszen a lakossági fogyasztás a mai alacsony mértékhez viszonyítva is mindössze 2 százalékkal nőhet. A költségvetés 13,5 százalékos inflációra épül. Könnyen belátható, ha ennél gyorsabb lesz az áremelés, teljesen felborulnak a költségvetés arányai, hatalmas fesz ültségek alakulhatnak ki a költségvetésben, a bevételekből ugyanis nem lehet a kiadásokat fedezni, a feltételezésekhez képest magasabb lesz a belső államadósság után fizetendő kamat. A kormány jövőre 722 milliárd forint ilyen kamatkiadással számol, vagyis a '97. évi kamatkiadás a belső államadósság után körülbelül 100 milliárd forinttal csökkenne, természetesen csak akkor, ha 13,5 százalékos lenne az infláció. Azonban ez a kormány eddig egyetlenegy évben sem tudta az inflációs ígéretét teljesíteni. Jövőre i s így lesz ez, ami nemcsak a Független Kisgazdapárt véleménye, hanem a hazai és nemzetközi szakértőké is. Legalább 23 százalékponttal magasabb ütem valószínűsíthető a Független Kisgazdapárt megítélése szerint, ez pedig az ország európai uniós csatlakozási tárgyalásait is meg fogja nehezíteni. A költségvetés indoklása semmit sem mond az antiinflációs gazdaságpolitika tartalmáról, ehelyett üres szólamokat hangoztat. A központi költségvetés, amint az ismeretes, az államháztartás része. A vita során kellene me ghatározni, hogy mekkora államháztartási hiány tartható még elfogadhatónak. E szerint az államháztartás deficitje a bruttó hazai termék értékének legfeljebb 4,9 százaléka lehet. Miközben az infláció mértéke jövőre Magyarországon az európai uniós átlag 78szorosa lesz, az államháztartási deficit mértéke a 3 százalékos elfogadható határt nagyon lényeges összeggel haladja meg, megnehezítve ezzel az ország csatlakozását az Európai Unióhoz. Azonban a 4,9 százalékos hiány is bizonytalan, hiszen a tb hiányát ezút tal is nyilvánvalóan alábecsülik, sőt véleményünk szerint az eltérés a tervezett és a tényleges összeg között a szokásosnál is nagyobb lehet. Megmosolyogtató, hogy a költségvetési javaslat '97re a 13,5 milliárd forintos deficitet adta meg már az első félé v végén; amikor a '98as költségvetést összeállították, már elérte a 40 milliárd forintot, és az év végére 60 milliárd forintra nőhet ez az összeg. Jövőre megint 16 milliárd forintos hiányt terveznek csupán, pedig a nyugdíjreformnak a kormány szerint is ko moly költségei, több tízmilliárd forint nagyságrendű kiadásai vannak, amelyek értelemszerűen rontják a tb költségvetési egyenlegét. A 16 milliárd forintos deficit még úgy is rendkívül alacsonyra tervezett, ha figyelembe vesszük, hogy a kormány 20 milliárd forintot szándékozik költségvetési támogatásként átutalni a nyugdíjbiztosítónak, a nyugdíjreform kiadásainak, illetőleg bevételeinek fedezetéül. A központi költségvetés növekedést irányoz elő, ami a beruházásokra és az exportra épülne. (10.00) Azonban a tőkehiány, a rossz gazdasági klíma és a pangó belső piac miatt a beruházási offenzíva ezúttal sem valósulhat meg. A tavalyi 17 milliárd forint lakásépítési támogatás után - ami az '95. évi támogatásnak is csak a fele - '98ban új lakás építésére alig többet, mindösszesen 20 milliárd forintot terveznek.
